
Fotó: Henning János
Mihályi Gábor, a budapesti Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője rendezésében mutatja be legújabb előadását a Háromszék Táncegyüttes.
2015. november 05., 19:202015. november 05., 19:20
Az Erdély-menyegző című táncszínházi produkció premierje pénteken este 7 órától tekinthető meg Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncstúdióban.
Az Erdély-menyegző Mihályi Gábor első rendezése Erdélyben. A társulat sajtótájékoztatóján a neves rendező-koreográfus megjegyezte, hogy a választott téma színpadi megfogalmazása embert próbáló feladat, amely „édes teherként nehezedik az alkotók” vállára. Az előadásban, ahogyan a cím is előrevetíti, Erdély és a menyegző, a haza és a házasság fogalma fonódik össze.
„Erdélynek a magyar kultúrában, történelemben, művelődésben, tudományban elfoglalt szerepe, egyáltalán az erdélyiség kérdése nagyon mélyre ható és magasságokba emelkedő közösségi problematika” – fogalmazott Mihályi Gábor, rávilágítva, hogy a házasság ezzel szemben a lehető legszemélyesebb téma és „legalább annyira az életünkről szóló, az élet lényegét megfogalmazni kívánó lehetőségeket rejt magában”.
Orza Călin, a produkció koreográfusa hozzátette, hogy nem titkolt szándékuk a menyegző bizonyos momentumait Erdély történetének bizonyos momentumaival társítani. „A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szőttes. Az élet-házasság-halál-újjászületés körforgás bemutatásával magunkról kívánunk szólni, az értékekről, amiket hordozunk és a jelenről, amit érzékelünk” – vallják az alkotók.
A színpadra vitt „folklór-színházi költemény” a történetmesélés helyett szimbólumokra, asszociációkra és a mozdulatra épül. A téma bonyolultsága és gazdagsága miatt fontos szerep jut ugyanakkor a háttérben látható animációnak. Az előadás zeneszerzője Kelemen László. A táncegyüttes életében először négyfős kamarakórus is közreműködik a produkcióban. A forgatókönyv és a dramaturgia Prezsmer Boglárka munkáját dicséri, a zenét Kelemen László szerezte. Az előadás jelmeztervezője Furik Rita, a díszletet, videót és animációt Ütő Gusztáv és Ferencz Hunor készítették.
„A táncosok sokszínű előadói képessége és a hozzájuk társuló egyéni tulajdonságaik lehetővé tették az embert próbáló feladat megvalósítását. A társulat döntő része kiváló művész” – fogalmazott a rendező. Szerinte a Háromszék Táncegyüttes repertoárja egy ízig-vérig 21. századi táncszínházi produkcióval gazdagodik. „Az előadás újra és újra visszakacsint a mára, nem révedünk misztikus, valósnak vélt vagy elképzelt aranykorokba, hanem azt próbáljuk elhitetni a nézőkkel, hogy ez itt, ma teremtődik meg” – fogalmazott Mihályi. Az előadás a bemutatót követően november 8-án és 9-én is megtekinthető.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!