
Fotó: Henning János
Mihályi Gábor, a budapesti Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője rendezésében mutatja be legújabb előadását a Háromszék Táncegyüttes.
2015. november 05., 19:202015. november 05., 19:20
Az Erdély-menyegző című táncszínházi produkció premierje pénteken este 7 órától tekinthető meg Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncstúdióban.
Az Erdély-menyegző Mihályi Gábor első rendezése Erdélyben. A társulat sajtótájékoztatóján a neves rendező-koreográfus megjegyezte, hogy a választott téma színpadi megfogalmazása embert próbáló feladat, amely „édes teherként nehezedik az alkotók” vállára. Az előadásban, ahogyan a cím is előrevetíti, Erdély és a menyegző, a haza és a házasság fogalma fonódik össze.
„Erdélynek a magyar kultúrában, történelemben, művelődésben, tudományban elfoglalt szerepe, egyáltalán az erdélyiség kérdése nagyon mélyre ható és magasságokba emelkedő közösségi problematika” – fogalmazott Mihályi Gábor, rávilágítva, hogy a házasság ezzel szemben a lehető legszemélyesebb téma és „legalább annyira az életünkről szóló, az élet lényegét megfogalmazni kívánó lehetőségeket rejt magában”.
Orza Călin, a produkció koreográfusa hozzátette, hogy nem titkolt szándékuk a menyegző bizonyos momentumait Erdély történetének bizonyos momentumaival társítani. „A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szőttes. Az élet-házasság-halál-újjászületés körforgás bemutatásával magunkról kívánunk szólni, az értékekről, amiket hordozunk és a jelenről, amit érzékelünk” – vallják az alkotók.
A színpadra vitt „folklór-színházi költemény” a történetmesélés helyett szimbólumokra, asszociációkra és a mozdulatra épül. A téma bonyolultsága és gazdagsága miatt fontos szerep jut ugyanakkor a háttérben látható animációnak. Az előadás zeneszerzője Kelemen László. A táncegyüttes életében először négyfős kamarakórus is közreműködik a produkcióban. A forgatókönyv és a dramaturgia Prezsmer Boglárka munkáját dicséri, a zenét Kelemen László szerezte. Az előadás jelmeztervezője Furik Rita, a díszletet, videót és animációt Ütő Gusztáv és Ferencz Hunor készítették.
„A táncosok sokszínű előadói képessége és a hozzájuk társuló egyéni tulajdonságaik lehetővé tették az embert próbáló feladat megvalósítását. A társulat döntő része kiváló művész” – fogalmazott a rendező. Szerinte a Háromszék Táncegyüttes repertoárja egy ízig-vérig 21. századi táncszínházi produkcióval gazdagodik. „Az előadás újra és újra visszakacsint a mára, nem révedünk misztikus, valósnak vélt vagy elképzelt aranykorokba, hanem azt próbáljuk elhitetni a nézőkkel, hogy ez itt, ma teremtődik meg” – fogalmazott Mihályi. Az előadás a bemutatót követően november 8-án és 9-én is megtekinthető.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!