Fotó: Boda L. Gergely
Babiczky Tibor és Totth Benedek magyarországi írók voltak a marosvásárhelyi Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényének meghívottai. A szerzőkkel Demény Péter, a szervező Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője beszélgetett kedd este.
2016. január 27., 19:362016. január 27., 19:36
Mikor lesz az (írás)kényszerből szenvedély? Hogyan épülnek be a mesterek egy-egy irodalmi alkotásba? Hogyan lehet ahhoz a világhoz tartozni, amit „a komoly irodalmárok” B kategóriásnak minősítenek? Hogyan születik a regény, milyen a munkafolyamat? Van-e előre elkészített terv? Hogyan szűrődik be a valóság a regénybe? Van-e szükség visszajelzésre? – ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tett fel Demény Péter, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője a kedd esti Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényén.
A két író nem véletlenül szerepelt együtt a marosvásárhelyi rendezvényen, hiszen mindketten a fanyalgó „komoly irodalmárok” által B kategóriásnak minősített krimi műfajában alkottak legutóbb. Totth Benedek első, Holtverseny című regénye mindjárt jelentős elismerést hozott a szerzőnek, ő kapta meg tavaly az első alkalommal kiosztott Margó-díjat, amelyet a tehetséges első kötetesek támogatására hoztak létre Budapesten.
Az elismerésre Babiczky Tibort is jelölték Magas tenger című regényéért, ráadásul a három legesélyesebb között is szerepelt, akárcsak Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetével. Totth könyvében a méltatók szerint egyébként a kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődésregény elemei keverednek, a szerző pedig többször is elmondta, hogy szépirodalmi fordítóként eltöltött évei és az ebből származó tapasztalatai is jelentősen befolyásolták a művet.
Eredeti nyelven olvasni egy irodalmi alkotást szótárazás nélkül, olyan élmény, amelyet csak az tud megtapasztalni, aki kellően ismeri az adott nyelvet. Babiczky Tibor a Magas tenger című regény mellett több verseskötetet is írt, a legutóbbi tavaly jelent meg Kivilágított ég címmel. Az író, költő, újságíró angol szakot végzett, sok angol nyelvű irodalmat olvas, és míg egyre közelebb érzi magához ezt, annál távolabbinak a többit, például az oroszt. Holott akár párhuzam is vonható e kettő között, csakhogy az amerikai meg az orosz puszta között a szabadságeszmény különbözősége a legszembetűnőbb.
Hasonló élmény köti az angol nyelvű irodalomhoz Totth Benedeket is, a Holtverseny szerzőjét, aki regényeket, novellákat, képregényeket fordított angolból magyarra, majd „bedolgozta magát”, és komolyabb szövegeket is rábíztak. Bár többnyire, ahogy megfogalmazta, „B és C kategóriás” irodalmi műveket fordított, azokat is igyekezett a legjobb tudása szerint átültetni magyarra, hiszen az olvasóval szemben érzett felelőssége nem engedte, hogy hanyag munkát végezzen.
Az írás gondolata régóta foglalkoztatta, aztán tíz év alatt született meg az első regény. Most újabbat szeretne, elkezdte a munkát, ösztöndíjjal Pozsonyban volt, majd elakadt a regényírással. Az elsőt is úgy írta meg, hogy az első 4–5 fejezetet öt évig javítgatta, újra- meg újraírta, tehát ehhez is idő kell, hogy végül megszülessen.
Babiczky Tibor hosszú ideje dédelgeti a 2014-ben megjelent Magas tenger folytatásának gondolatát, de novellákat kezdett el írni, így valószínűbbnek tartja, hogy egy novelláskötet kerül előbb az olvasók asztalára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!