Fotó: Boda L. Gergely
Babiczky Tibor és Totth Benedek magyarországi írók voltak a marosvásárhelyi Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényének meghívottai. A szerzőkkel Demény Péter, a szervező Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője beszélgetett kedd este.
2016. január 27., 19:362016. január 27., 19:36
Mikor lesz az (írás)kényszerből szenvedély? Hogyan épülnek be a mesterek egy-egy irodalmi alkotásba? Hogyan lehet ahhoz a világhoz tartozni, amit „a komoly irodalmárok” B kategóriásnak minősítenek? Hogyan születik a regény, milyen a munkafolyamat? Van-e előre elkészített terv? Hogyan szűrődik be a valóság a regénybe? Van-e szükség visszajelzésre? – ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tett fel Demény Péter, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője a kedd esti Látó Irodalmi Játékok idei első rendezvényén.
A két író nem véletlenül szerepelt együtt a marosvásárhelyi rendezvényen, hiszen mindketten a fanyalgó „komoly irodalmárok” által B kategóriásnak minősített krimi műfajában alkottak legutóbb. Totth Benedek első, Holtverseny című regénye mindjárt jelentős elismerést hozott a szerzőnek, ő kapta meg tavaly az első alkalommal kiosztott Margó-díjat, amelyet a tehetséges első kötetesek támogatására hoztak létre Budapesten.
Az elismerésre Babiczky Tibort is jelölték Magas tenger című regényéért, ráadásul a három legesélyesebb között is szerepelt, akárcsak Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetével. Totth könyvében a méltatók szerint egyébként a kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődésregény elemei keverednek, a szerző pedig többször is elmondta, hogy szépirodalmi fordítóként eltöltött évei és az ebből származó tapasztalatai is jelentősen befolyásolták a művet.
Eredeti nyelven olvasni egy irodalmi alkotást szótárazás nélkül, olyan élmény, amelyet csak az tud megtapasztalni, aki kellően ismeri az adott nyelvet. Babiczky Tibor a Magas tenger című regény mellett több verseskötetet is írt, a legutóbbi tavaly jelent meg Kivilágított ég címmel. Az író, költő, újságíró angol szakot végzett, sok angol nyelvű irodalmat olvas, és míg egyre közelebb érzi magához ezt, annál távolabbinak a többit, például az oroszt. Holott akár párhuzam is vonható e kettő között, csakhogy az amerikai meg az orosz puszta között a szabadságeszmény különbözősége a legszembetűnőbb.
Hasonló élmény köti az angol nyelvű irodalomhoz Totth Benedeket is, a Holtverseny szerzőjét, aki regényeket, novellákat, képregényeket fordított angolból magyarra, majd „bedolgozta magát”, és komolyabb szövegeket is rábíztak. Bár többnyire, ahogy megfogalmazta, „B és C kategóriás” irodalmi műveket fordított, azokat is igyekezett a legjobb tudása szerint átültetni magyarra, hiszen az olvasóval szemben érzett felelőssége nem engedte, hogy hanyag munkát végezzen.
Az írás gondolata régóta foglalkoztatta, aztán tíz év alatt született meg az első regény. Most újabbat szeretne, elkezdte a munkát, ösztöndíjjal Pozsonyban volt, majd elakadt a regényírással. Az elsőt is úgy írta meg, hogy az első 4–5 fejezetet öt évig javítgatta, újra- meg újraírta, tehát ehhez is idő kell, hogy végül megszülessen.
Babiczky Tibor hosszú ideje dédelgeti a 2014-ben megjelent Magas tenger folytatásának gondolatát, de novellákat kezdett el írni, így valószínűbbnek tartja, hogy egy novelláskötet kerül előbb az olvasók asztalára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!