Decemberre tervezi megjelentetni a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házaséletük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig.
2014. szeptember 23., 19:242014. szeptember 23., 19:24
Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője a kiadó tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, igen terjedelmes – mintegy 3 és fél millió karakteres – műről van szó. Megjegyezte, hogy a napló létezése csak a szakma számára volt titok, az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni korábban, az 1970-es években legépelte, legépeltette a határidőnaplókba, füzetekbe gyorsírással lejegyzett szöveget, sőt a szigligeti alkotóházba is erre hivatkozva kért beutalót.
A kutató a napló létezéséről akkor értesült, amikor a 2000-es évek elején Gyarmati Fanni megkérte, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő mintegy hatvan oldal gépirat. Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja – idézte fel Ferencz Győző.
A közel 90 szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum „ hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”. Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején.
A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – fűzte hozzá az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar. A kutató szerint a napló többrétegű műként értelmezhető: egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett erős irodalomtörténeti értéke is van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!