Az identitás kérdéskörére építi Sepsiszentgyörgy azt a pályázatot, amellyel Székelyföld nevében szeretné elnyerni 2021-re az Európa kulturális fővárosa címet – közölték a projekt képviselői egy szerda esti kolozsvári fórumon.
2015. június 25., 17:542015. június 25., 17:54
Mint Veres Nagy Tímea kulturális menedzser kiemelte, a kultúra és a művészetek eszközei lehetnek az identitáskonfliktusok tematizálásának, és egy modellértékű megoldás megtalálásának.
Sepsiszentgyörgy a Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, Kézdivásárhellyel és Székelyudvarhellyel partnerségben pályázza meg a kulturális fővárosi címet. A pályázatot október 10-ig kell benyújtani, és november közepén derül ki, hogy mely pályázatok jutnak a 2016-os második fordulóba.
Kibeszélnék a problémákat
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte: a kultúra és a kulturális fővárosi cím bonthatná le azokat az előítéleteket, amelyekkel Bukarest tekint a Székelyföldre. Hozzátette, a román központi médiában szinte csak negatív hírek jelennek meg a régióra, ám a sepsiszentgyörgyi kulturális események mindig kellemes meglepetést okoznak a városba látogató román művészeknek. Ezért gondolják, hogy a kulturális fővárosi cím segíthetne megváltoztatni a régióról kialakult képet.
Véleménye szerint a cím elnyerése erősítené a régió román lakosságában a székelyföldi identitást, a székelyekben pedig a romániai identitást. Az MTI kérdésére a polgármester hozzátette, eddigi beszélgetéseik során azt tapasztalták, hogy a székelyföldi román kulturális intézmények is lehetőségként tekintenek a pályázatra. Az identitás kérdései ugyanis őket is erősen foglalkoztatják, és a választott téma számukra is alkalmat ad problémáik kibeszélésére.
Esélyesek a kisebb városok
A polgármester úgy értékelte, Sepsiszentgyörgynek reális esélye van a cím elnyerésére, a pályázatokat ugyanis egy olyan 12 tagú nemzetközi zsűri bírálja el, amelynek csak két romániai tagja van. Hozzátette, a pályázat hitelessége lesz a legfontosabb kritérium, amely alapján a zsűri dönt.
Antal Árpád azt is elmondta, hogy az utóbbi években általában kisebb városoknak ítélték a címet, és Spanyolország nevében például baszk többségű város, Hollandia nevében pedig fríz többségű város lett Európa kulturális fővárosa. Hozzátette, az sem ritka, hogy egy város egy régió nevében pályázik a címre.
A kolozsvári tanácskozás egy ötletgyűjtő konzultációsorozatnak az első állomása volt. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a városban sok székelyföldi diák tanul, akik ötleteikkel segíthetik a sepsiszentgyörgyi pályázatot.
Nagyszeben után – amely 2007-ben volt Európa kulturális fővárosa – 2021-ben viselheti újra romániai város az Európa kulturális fővárosa címet. Eddig Arad, Brăila, Brassó, Bukarest, Craiova, Jászvásár, Kolozsvár, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Temesvár jelezte, hogy megpályázza a címet. A cím európai és bukaresti pénzforrásokat biztosít a nyertes pályázónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!