
Az identitás kérdéskörére építi Sepsiszentgyörgy azt a pályázatot, amellyel Székelyföld nevében szeretné elnyerni 2021-re az Európa kulturális fővárosa címet – közölték a projekt képviselői egy szerda esti kolozsvári fórumon.
2015. június 25., 17:542015. június 25., 17:54
Mint Veres Nagy Tímea kulturális menedzser kiemelte, a kultúra és a művészetek eszközei lehetnek az identitáskonfliktusok tematizálásának, és egy modellértékű megoldás megtalálásának.
Sepsiszentgyörgy a Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Gyergyószentmiklóssal, Kézdivásárhellyel és Székelyudvarhellyel partnerségben pályázza meg a kulturális fővárosi címet. A pályázatot október 10-ig kell benyújtani, és november közepén derül ki, hogy mely pályázatok jutnak a 2016-os második fordulóba.
Kibeszélnék a problémákat
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte: a kultúra és a kulturális fővárosi cím bonthatná le azokat az előítéleteket, amelyekkel Bukarest tekint a Székelyföldre. Hozzátette, a román központi médiában szinte csak negatív hírek jelennek meg a régióra, ám a sepsiszentgyörgyi kulturális események mindig kellemes meglepetést okoznak a városba látogató román művészeknek. Ezért gondolják, hogy a kulturális fővárosi cím segíthetne megváltoztatni a régióról kialakult képet.
Véleménye szerint a cím elnyerése erősítené a régió román lakosságában a székelyföldi identitást, a székelyekben pedig a romániai identitást. Az MTI kérdésére a polgármester hozzátette, eddigi beszélgetéseik során azt tapasztalták, hogy a székelyföldi román kulturális intézmények is lehetőségként tekintenek a pályázatra. Az identitás kérdései ugyanis őket is erősen foglalkoztatják, és a választott téma számukra is alkalmat ad problémáik kibeszélésére.
Esélyesek a kisebb városok
A polgármester úgy értékelte, Sepsiszentgyörgynek reális esélye van a cím elnyerésére, a pályázatokat ugyanis egy olyan 12 tagú nemzetközi zsűri bírálja el, amelynek csak két romániai tagja van. Hozzátette, a pályázat hitelessége lesz a legfontosabb kritérium, amely alapján a zsűri dönt.
Antal Árpád azt is elmondta, hogy az utóbbi években általában kisebb városoknak ítélték a címet, és Spanyolország nevében például baszk többségű város, Hollandia nevében pedig fríz többségű város lett Európa kulturális fővárosa. Hozzátette, az sem ritka, hogy egy város egy régió nevében pályázik a címre.
A kolozsvári tanácskozás egy ötletgyűjtő konzultációsorozatnak az első állomása volt. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a városban sok székelyföldi diák tanul, akik ötleteikkel segíthetik a sepsiszentgyörgyi pályázatot.
Nagyszeben után – amely 2007-ben volt Európa kulturális fővárosa – 2021-ben viselheti újra romániai város az Európa kulturális fővárosa címet. Eddig Arad, Brăila, Brassó, Bukarest, Craiova, Jászvásár, Kolozsvár, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Temesvár jelezte, hogy megpályázza a címet. A cím európai és bukaresti pénzforrásokat biztosít a nyertes pályázónak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!