
Fotó: Pethő Melánia
A mosolytól a hahotázásig – ezzel a címszóval is illethető Para István Csíkszeredában élő karikaturista gyergyószentmiklósi kiállítása, amely március 31-éig tekinthető meg a művelődési ház Karancsi Sándor Termében.
2016. február 09., 11:592016. február 09., 11:59
A Góbéságok című karikatúratárlatot „értő közönség” előtt nyitották meg a hétvégén. Para István alkotásaira, de magára a művészre is sokan kíváncsiak voltak, vélhetően annak is köszönhetően, hogy a grafikus Gyergyószentmiklóson született, itt töltötte gyermekkorát és ifjúkori éveit. Egykori iskolatársa, Ábrahám Imre újságíró részletesen is beszélt erről az esemény témájához és az alkotások műfajához igazított hangvételű méltatásában. A kiállítás anyagát ismertetve kifejtette, a karikatúrák tematikáját a székely ember és a székelyföldi miliő adta.
„A képek közül néhány ismert székely viccből merítkezik, de a képi megjelenítésnek köszönhetően újszerűen hat a rekeszizmokra. Érdemes megfigyelni a megrajzolt karakterek arckifejezéseit, mozdulatait, pózait, amelyek az életből ellesett természetességgel fejeznek ki hangulatot, szituációt, okot és okozatot. Külön derűt kelt, hogy nagyszerűen társulnak a rajzokhoz a székely nyelvjárás kifejezőkészségét, a székely nyelvhasználat tömörségét kihasználó, nem egyszer fonetikus írásmóddal, szóösszevonásokkal, szójátékokkal manipuláló szövegek is” – fogalmazott Ábrahám.
„Örömmel tölt el, hogy szülővárosomban kiállíthatok, hiszen a gyergyói ember humorérzéke nem mindennapi, én is ott szívtam magamba az anyatejjel, majd sörrel, borral, pálinkával. Hazatérni a humorommal oda, ahonnan magammal hoztam, hát röhög-remeg a belem, s remélem, hogy szeretettel fogadják” – nyilatkozta a grafikus.
Para a honlapján közölt életrajza szerint „rendkívül fiatalon született”, csendes gyermekkora volt, szívesen járt iskolába, az iskolapadon kezdte a rajzolást. Több mint 50 lapnak, magazinnak rajzolt, könyvborítókat tervez, könyveket illusztrál, plakátokat, szórólapokat, pólókat tervez és készít, olykor kocsmafreskókat fest. Családi élete szerteágazó, a nagyapaság örömeit is ízlelgeti, és feladta egyik régi álmát, hogy újabb gyereke, egy kislánya szülessen Zita névre keresztelve. Elmondása szerint „így nem élteti ő a parazitákat”. Kisplasztika-kiállítását 1992-ben és 1995-ben nyitották meg szülővárosában, karikatúráit eddig háromszor hozta haza: 1993, 1995 és 1998-ban.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!