
Fotó: Pethő Melánia
A mosolytól a hahotázásig – ezzel a címszóval is illethető Para István Csíkszeredában élő karikaturista gyergyószentmiklósi kiállítása, amely március 31-éig tekinthető meg a művelődési ház Karancsi Sándor Termében.
2016. február 09., 11:592016. február 09., 11:59
A Góbéságok című karikatúratárlatot „értő közönség” előtt nyitották meg a hétvégén. Para István alkotásaira, de magára a művészre is sokan kíváncsiak voltak, vélhetően annak is köszönhetően, hogy a grafikus Gyergyószentmiklóson született, itt töltötte gyermekkorát és ifjúkori éveit. Egykori iskolatársa, Ábrahám Imre újságíró részletesen is beszélt erről az esemény témájához és az alkotások műfajához igazított hangvételű méltatásában. A kiállítás anyagát ismertetve kifejtette, a karikatúrák tematikáját a székely ember és a székelyföldi miliő adta.
„A képek közül néhány ismert székely viccből merítkezik, de a képi megjelenítésnek köszönhetően újszerűen hat a rekeszizmokra. Érdemes megfigyelni a megrajzolt karakterek arckifejezéseit, mozdulatait, pózait, amelyek az életből ellesett természetességgel fejeznek ki hangulatot, szituációt, okot és okozatot. Külön derűt kelt, hogy nagyszerűen társulnak a rajzokhoz a székely nyelvjárás kifejezőkészségét, a székely nyelvhasználat tömörségét kihasználó, nem egyszer fonetikus írásmóddal, szóösszevonásokkal, szójátékokkal manipuláló szövegek is” – fogalmazott Ábrahám.
„Örömmel tölt el, hogy szülővárosomban kiállíthatok, hiszen a gyergyói ember humorérzéke nem mindennapi, én is ott szívtam magamba az anyatejjel, majd sörrel, borral, pálinkával. Hazatérni a humorommal oda, ahonnan magammal hoztam, hát röhög-remeg a belem, s remélem, hogy szeretettel fogadják” – nyilatkozta a grafikus.
Para a honlapján közölt életrajza szerint „rendkívül fiatalon született”, csendes gyermekkora volt, szívesen járt iskolába, az iskolapadon kezdte a rajzolást. Több mint 50 lapnak, magazinnak rajzolt, könyvborítókat tervez, könyveket illusztrál, plakátokat, szórólapokat, pólókat tervez és készít, olykor kocsmafreskókat fest. Családi élete szerteágazó, a nagyapaság örömeit is ízlelgeti, és feladta egyik régi álmát, hogy újabb gyereke, egy kislánya szülessen Zita névre keresztelve. Elmondása szerint „így nem élteti ő a parazitákat”. Kisplasztika-kiállítását 1992-ben és 1995-ben nyitották meg szülővárosában, karikatúráit eddig háromszor hozta haza: 1993, 1995 és 1998-ban.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
szóljon hozzá!