„Arról lehet vitatkozni, hogy megfelelő módon hajtják-e be a tévéilletéket, vagy megfelelő-e az összeg, amit elkérnek, hiszen ezeket lehet szabályozni, de elvi kérdés szerintem, hogy a tévé- és rádióilleték megmaradjon, hiszen ez a politikumtól független pénzügyi forrást jelent a köztévé számára" – magyarázta lapunk megkeresésére Turos Loránd, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) RMDSZ által delegált tagja, hogy a testület miért véleményezte negatívan a tévé- és rádióilleték eltörlését kezdeményező törvénytervezetet.
2016. január 20., 14:182016. január 20., 14:18
2016. január 20., 14:202016. január 20., 14:20
Ezt a Szociáldemokrata Párt (PSD) 14 képviselője és szenátora közösen terjesztette a képviselőház elé december 21-én, az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara. A kezdeményezők arra hivatkoztak, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen, hogy az illeték kifizetése nem választás kérdése, hanem mindenkinek egyformán kötelező, azoknak is, akik nincsenek megelégedve a köztévé szolgáltatásával, vagy akik kábeltévé-előfizetés hiányában, antennájukkal nem tudják a köztévétársaság összes csatornáját fogni, csak a TVR1 és a TVR2 műsorait.
A tervezet ellen az audiovizuális tanács és a TVR egyaránt tiltakozik. Utóbbi közleményben arra emlékeztetett, hogy míg Romániában mindössze 10,5 euró az éves illeték, addig Lengyelországban 50, Szlovákiában 56, Angliában 176, Németországban pedig 216 euróval járul hozzá egy-egy tévé- vagy rádiótulajdonos évente a közszolgálati média fenntartásához.
Turos kifejtette, a testület abból az alapálláspontból indult ki, hogy köztévéről van szó, amely közfeladatokat lát el. „Hogy hogyan, milyen minőségben, az teljesen más kérdés, arról sem nekem, sem másnak a testületből nincs joga hivatalosan nyilatkozni\" – szögezte le Turos. Hozzáfűzte, a köztévét a világon mindenhol jelentős részben közpénzből finanszírozzák, hiszen piaci körülmények között azok a közérdekű, kulturális, oktatási vagy akár kisebbségi tartalmak, amelyeket gyártanak és sugároznak, nem jöhetnének létre.
Kiszűrnék a politikai befolyásolást
Szerinte két módja van a finanszírozásnak: a most is alkalmazott illetékek révén vagy pedig központi költségvetésből lehet fenntartani a TVR-t. Az illetékekben az a jó, hogy ez független pénzügyi forrás még akkor is, ha ennek behajtása Romániában sajnos problematikus, ellenben előre megbecsülhető összeg, tervezhetnek vele. Amennyiben eltörölnék az illetéket, és csak a költségvetésből finanszíroznák a köztévét, akkor mindig a költségvetési törvényen múlna, hogy az adott évben mekkora forrást különítenek el erre a célra – magyarázta a CNA tagja.
„Magyarán az illeték biztosítja a köztévé anyagi függetlenségét, ennek révén nem függ minden egyes évben a központi költségvetéstől annak ellenére, hogy jelenleg komoly pénzügyi gondjai vannak a köztévének, de ez más történet. Itt elvi kérdésekről van szó: amennyiben köztévéről beszélünk, és közpénzből finanszírozzuk, az a módszer biztosítja a pénzügyi függetlenséget, ha a kormányzattól vagy bármilyen politikai szervtől független, kiszámítható, tervezhető pénzügyi forrást biztosítunk\" – fejtette ki álláspontját Turos Loránd.
Kérdésünkre elmondta: ha eltörlik az illetékeket, növekszik annak a lehetősége, hogy a politika befolyást gyakoroljon a köztévére. Szerinte az illetékek megtartásával legalább a pénzügyi függőség kizárható. Mint mondta, az elvi kérdéseken túl például az illeték behajtásának módjáról természetesen érdemes vitatkozni – arról, hogy jó-e az, ha különböző áramszolgáltatók közvetítésével hajtják be az illetéket, vagy más megoldást kellene találni.
„Az egy kicsit furcsa helyzet, hogy magánszemélyek egyszerű nyilatkozattal, miszerint nem néznek tévét, nem hallgatnak rádiót, mentesülnek az illeték alól\" – fejtette ki Turos. Hozzáfűzte, Romániában körülbelül 4 millióan fizetnek tévéilletéket, ehhez képest a kábelszolgáltatóknak és műholdas tévészolgáltatásoknak 6,5 millió ügyfelük van.
Kiábrándultak a köztévések
A TVR alkalmazottai ugyanakkor az illeték megtartásával sem látnak garanciát a politikai befolyás megakadályozására. A kolozsvári közszolgálati televízió egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: elviekben valóban igaz, hogy a politika kevésbé tud befolyást gyakorolni a köztévére, ha az illetékekből tudják finanszírozni az intézményt, azonban a gyakorlatban nem így működik a dolog. „Köztudott, hogy bárki kerül hatalomra, »személyre szabja« a köztévét, ez eddig is így volt, nyílt titok, nyugodtan megírhatja\" – fogalmazott.
Mint ismeretes, a nyereségesen működő közszolgálati rádió mellett a köztelevízió az évek során hatalmas adósságokat halmozott fel, amelyet jelenleg is maga előtt görget. Az elbocsátási hullámok után az adóhatóság egy ízben már a TVR számláit is zárolta a felhalmozott adósságok miatt.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!