Fotó: Boda L. Gergely
Téli hétköznapok a hajdani Vásárhelyen címmel szervezték meg a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek elnevezésű könyvtörténeti rendezvénysorozatának első előadását kedd este.
2013. december 18., 19:092013. december 18., 19:09
Az első alkalom meghívottai a város két világháború közötti hangulatát idézték fel. Az eseményt Lázok Klára, a Teleki Téka ügyvezetője (kélünkön) nyitotta meg. „Ez egy olyan tér, amit kevésbé ismer a közönség, mégis az épület legreprezentatívabb része. Azért nem újították fel ezt a termet, mert falait 1804-ből származó freskók díszítik, a famennyezeten pedig stukkómaradványok vannak. A palota legértékesebb termét szeretnénk szakszerűen restauráltatni a megyei önkormányzat segítségével” – mondta Lázok Klára a rendezvénynek helyt adó, egykor bálteremként szolgáló teremről.
Marosvásárhely periodikáit az 1920-as, 30-as évekből Fodor János fiatal doktorandus történész, a két világháború közötti időszak szakértője ismertette. „A két világháború között Marosvásárhelyen 93 periodika jelent meg: politikai, művészeti, tudományos napilapok, hetilapok, havilapok. Ezzel Vásárhely az ötödik volt az erdélyi városok sorában. Sőt 1934-ben még egy vicclap is megjelent Flekken címmel” – számolt be a történész.
Aurelia Filimon nyugdíjas könyvtáros a kor sportéletéről, a bálok szépségéről, a vásárokról, mozikról beszélt. „A mozi a Kultúrpalota nagytermében volt. Emlékszem, sok Chaplin filmet láttam ott gyermekkoromban, a harmincas években. A Kultúrpalotának alkalmazott zongoristája volt aki zenével kísérte végig a némafilmeket” – emlékezett vissza Aurelia Filimon.
Krón Ernő díszkönyvkötő első báli élményét mesélte el 1942-ből, és a hajdani Marosvásárhely esti utcahangulatát idézte fel. „A harmincas években még minden vendéglőben élőzene volt, a városnak kiváló cigányzenészei voltak. Élmény volt nyári estéken a főtéren végigsétálni, és hallgatni a vendéglők kinti teraszán muzsikáló művészeket” – mesélte Krón.
Székely Éva színművésznő gyermekkora karácsonyi emlékeit elevenítette fel. „Családom elsősorban lelkileg készült a szent ünnepre, hajnali misékre jártunk már az adventi időszakban. Aztán következett a disznóvágás, a nagytakarítás, majd a karácsonyi kellékek elkészítése. Az én szüleim csak a szükséges alapanyagokat vették meg az üzletből, mindent otthon készítettünk el saját kezűleg: különböző formájú kekszeket sütöttünk, szaloncukrot főztünk, díszeket hajtogattunk papírból. Az ünnepi vacsorához mindenki tányérja mellé egy piros almába szúrt fehér gyertyát helyezett az édesanyám, amit egy kis zöld fenyőágacskával díszített” – emlékezett a színésznő.
A beszélgetés alatt korabeli képeslapokat, családi fényképeket vetítettek a közönségnek. Ugyanakkor három meghívott művész is közreműködött: Tompa Klára és László Csaba színművész a témához illő verseket szavalt, és az 1920-as, ’30-as évek újságjaiból olvasott fel érdekes részleteket, Kásler Magda népdalénekesnő pedig Maros-menti népdalokat válogatott és adott elő.
Nemes Gyula
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!