
A kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb alkotója, Korniss Péter egyéni kiállítását nyitották meg kedd este a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház kiállítóterében. A megnyitón a művész is jelen volt, akinek fotói betekintést nyújtanak az archaikus, népi világba.
2016. május 25., 16:492016. május 25., 16:49
Damokos Csaba képzőművész elmondta, két éve látta Korniss Péter kiállítását Csíkszeredában, akkor döntötték el, hogy azt Sepsiszentgyörgyre is el kell vinni. Ennek ellenére teljesen más anyagot mutatnak be most a Lábas Házban, mint amit korábban Csíkszeredában láthatott a közönség. „A művész munkássága egyenrangú a nagy magyar fotósokéval, így Robert Capa, André Kertész, Szipál Márton, Brassaï, vagy épp Moholy-Nagy László sorozataival. Korniss Péternél jelentősebb magyar, illetve erdélyi származású fotográfus nem létezik jelenleg\" – emelte ki Damokos Csaba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a városi önkormányzat nevében köszöntötte az 1937-ben Kolozsváron született, 1949 óta Magyarországon élő művészt, aki saját bevallása szerint, hiába él Budapesten, megmaradt erdélyi embernek.
Tóth Gödri Iringó művészettörténész kifejtette: ez a kiállítás a bizonyíték arra, hogy a mai napig élnek és tevékenyen dolgoznak nagy magyar fotográfusok. A művészettörténész elmondta, először Korniss sajtófotóival ismerkedett meg, amelyek a Nők Lapjában és egyéb folyóiratokban jelentek meg, csak ezután találkozott az archaikus, népi világot bemutató fekete-fehér sorozattal, amelynek darabjait a fotós a \'60-as, \'70-es években, különböző Kárpát-medencei falvakban készített, és már ekkor világszínvonalú alkotásoknak számítottak.
Tóth Gödri Iringó szerint Korniss a népi világot nem egyszerűen megörökítette, ennél sokkal többet jelentenek a képei, hiszen történetet mesélnek. „Korniss fotóit megfigyelve olyan érzésünk támad, mintha egy mese elmondásába kezdene valaki, mi pedig várnánk a folytatást: beindítanak valamit, kíváncsivá tesznek, szeretnénk többet tudni az alkotásokon látható szereplők életéről\" – tette hozzá a művészettörténész. Tóth Gödri Iringó kifejtette, a fotókon látható személyek mind régi ismerősei az alkotónak, akikkel erdélyi utazásai során találkozott, és akikkel gyakran jó barátságot kötött.
„Érezhető, hogy Korniss nem úgy közelít ezekhez az emberekhez, mint az idegenekhez, hanem, mint egy családtag, betekint a világukba, fotói által pedig a néző számára is betekintést nyújt ebbe a világba\" – zárta gondolatait a művészettörténész. A tárlat június 24-ig látogatható a Lábas Ház kiállítóterében hétköznapokon 9–17, szombaton pedig 9–14 óra között.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!