A kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb alkotója, Korniss Péter egyéni kiállítását nyitották meg kedd este a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház kiállítóterében. A megnyitón a művész is jelen volt, akinek fotói betekintést nyújtanak az archaikus, népi világba.
2016. május 25., 16:492016. május 25., 16:49
Damokos Csaba képzőművész elmondta, két éve látta Korniss Péter kiállítását Csíkszeredában, akkor döntötték el, hogy azt Sepsiszentgyörgyre is el kell vinni. Ennek ellenére teljesen más anyagot mutatnak be most a Lábas Házban, mint amit korábban Csíkszeredában láthatott a közönség. „A művész munkássága egyenrangú a nagy magyar fotósokéval, így Robert Capa, André Kertész, Szipál Márton, Brassaï, vagy épp Moholy-Nagy László sorozataival. Korniss Péternél jelentősebb magyar, illetve erdélyi származású fotográfus nem létezik jelenleg\" – emelte ki Damokos Csaba.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a városi önkormányzat nevében köszöntötte az 1937-ben Kolozsváron született, 1949 óta Magyarországon élő művészt, aki saját bevallása szerint, hiába él Budapesten, megmaradt erdélyi embernek.
Tóth Gödri Iringó művészettörténész kifejtette: ez a kiállítás a bizonyíték arra, hogy a mai napig élnek és tevékenyen dolgoznak nagy magyar fotográfusok. A művészettörténész elmondta, először Korniss sajtófotóival ismerkedett meg, amelyek a Nők Lapjában és egyéb folyóiratokban jelentek meg, csak ezután találkozott az archaikus, népi világot bemutató fekete-fehér sorozattal, amelynek darabjait a fotós a \'60-as, \'70-es években, különböző Kárpát-medencei falvakban készített, és már ekkor világszínvonalú alkotásoknak számítottak.
Tóth Gödri Iringó szerint Korniss a népi világot nem egyszerűen megörökítette, ennél sokkal többet jelentenek a képei, hiszen történetet mesélnek. „Korniss fotóit megfigyelve olyan érzésünk támad, mintha egy mese elmondásába kezdene valaki, mi pedig várnánk a folytatást: beindítanak valamit, kíváncsivá tesznek, szeretnénk többet tudni az alkotásokon látható szereplők életéről\" – tette hozzá a művészettörténész. Tóth Gödri Iringó kifejtette, a fotókon látható személyek mind régi ismerősei az alkotónak, akikkel erdélyi utazásai során találkozott, és akikkel gyakran jó barátságot kötött.
„Érezhető, hogy Korniss nem úgy közelít ezekhez az emberekhez, mint az idegenekhez, hanem, mint egy családtag, betekint a világukba, fotói által pedig a néző számára is betekintést nyújt ebbe a világba\" – zárta gondolatait a művészettörténész. A tárlat június 24-ig látogatható a Lábas Ház kiállítóterében hétköznapokon 9–17, szombaton pedig 9–14 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!