Elhunyt Méhes György

Méhes Györgyöt azutolsó olyan erdélyi szerzőként tartjákszámon, aki pályáját a II. világháborúelőtti szellemi vonulathoz kapcsolódva kezdte. Az író– eredeti nevén Nagy Elek – 1916. május 14-énszületett Székelyudvarhelyen, családja 1917-benköltözött Kolozsvárra. A középiskolátés a jogi egyetemet már a kincses városbanvégezte, ekkor szoros barátságot alakítottki Janovics Jenővel, akitől a színpadi tudásalapismereteit sajátította el. Tanulmányaibefejeztével egy ideig az Új Cimbora címűlapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színházösztöndíjasaként néhány hónapotBudapesten töltött. 1938 és 1944 között aPásztortűz és a Keleti Újság munkatársavolt, eleinte színikritikái, később politikaipublicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásaiis megjelentek. Korai publicisztikai tevékenységévela diktatúrák, a totalitárius, nacionalistatársadalmi erőszaktétel ellen szállt síkra.A második világháború alatti évekeseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egyfiatalemberről című önéletrajzi regényébenidézte fel.
A háború után aVilágosság, a Falvak Népe, a Művelődésmunkatársa, majd 1956-ban rövid ideig a Napsugárcímű gyermeklap főszerkesztő-helyettese volt. Ebben azidőben pártonkívülisége miatt többtámadás is érte, ezek közül alegkomolyabb a neve megváltoztatására irányult;állítólag a kommunista író NagyIstvánt zavarta a névrokonság. Az íróegy matematikus-filozófus őse után vette fel a MéhesGyörgy nevet. 1952-től szabadúszó lett, mindenidejét az írásnak, s családjánakszentelte. Ekkor jelent meg első ifjúsági regényeVerőfény címmel.
Az 1950-es években MéhesGyörgy elsősorban mese- és ifjúságiíróként vált híressé, sorrajelentek meg a gyermekeknek szóló munkái.„Mesehőseim, Gyöngyharmat Palkó, Szikra Ferkó,Világhíres Miklós az igazságértküzdöttek csavarintos utakon settenkedő gonoszok ellen.Győztek, mert végül is – ebben hinnie kell ameseolvasónak – az igazság győz, nehézküzdelemben, néha reménytelennek tűnőhelyzetekben is” – vallotta meséiről az író.Az 1960-as évek elejétől színműveket írt,első darabja, az Oroszlán a kastélyban címűabszurd dráma megbukott. Ez egy időre visszariasztotta, demikor a 33 névtelen levél című vígjátékávalvisszatért, sikert aratott. Sorra születtek drámáiés vígjátékai, a Heten, mint a gonoszok,a Dupla-kanyar, a Barbár komédia, a Drágagyermekeim és a Noé bárkája, amelyek atársadalmi feszültségek megfogalmazására,„kibeszélésére” törekedtek. Az erdélyiszínházak évtizedeken át folyamatosanjátszották műveit. Számos ifjúsági,vidám regényt is írt családjáról,közeli barátairól: a Micsoda társaság,a Tatárok a tengeren, a Leleplezem a családomat ésa Kilenc vesszőparipa igazi bestsellereknek számítottaka hetvenes-nyolcvanas években.
Első, felnőtteknek szólóregényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta,az 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről címűmunkájára felfigyelt a közönség.1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt,valamint az 1977-ben megjelent Kolozsvári milliomosok címűregényét viszont a kritika figyelemre sem méltatta.Utóbbi a századfordulón játszódik,és Keller Frigyes, valamint családja történetétmeséli el: miközben a koronás fők ügyleteita világpolitika tartja napirenden, a Keller família úgylavíroz a nagyhatalmak között, hogy a haszon melletta tisztesség is megmaradjon. Az írómagyarországi felfedezése az elmúlt évekbenkezdődött el, sorra jelentek meg írásai. MéhesGyörgy munkásságát 1999-ben a MagyarKöztársaság Kiskeresztje Érdemrendjével,2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el, a bécsiEurópai Akadémia díjával pedig 2005-bentüntették ki.