2008. június 12., 00:002008. június 12., 00:00
Első elbeszéléseit kirgiz nyelven írta, 1952-ben jelentek meg. A második világháború idején játszódó Dzsamila szerelme című, 1958-ban megjelent kisregényével világhírűvé vált. Az 1970-ben megjelent Fehér hajó című, meseszerű írása egy gyermek gondolatvilágán átszűrve ábrázolja a kirgiz hétköznapok olykor kegyetlen világát. Az évszázadnál hosszabb ez a nap című, népszerű regényét, amellyel kiállt a Szovjetunión belüli nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért, 1981-ben közölte a Novij Mir irodalmi folyóirat. A Vesztőhely című 1986-os regényében a kábítószerekről ír, reménytelenségben élő, istenkereső és az önpusztításba menekülő embereket mutat meg. Az Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) című utolsó regénye idén magyarul is megjelent.
Műveit több mint száz nyelven, 90 millió példányban adták ki, számos művéből, köztük A versenyló halálából drámaváltozat is íródott, Az első tanítót és a Koreai darvakat megfilmesítették, ő maga is több forgatókönyvet jegyez. A Kirgiz Filmgyártók Szövetségének elnökeként tevékenykedett több mint húsz éven át. Politikai szerepet is vállalt: 1989-től Mihail Gorbacsov tanácsadója volt, az 1990-es évek elejétől idén márciusi nyugdíjazásáig Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, továbbá Kirgizisztán állandó képviselője az EU, a NATO és az UNESCO szervezeteiben.
1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és többször jelölték irodalmi Nobel-díjra is, legutóbb május végén jelentette be a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa, hogy Ajtmatovot jelöli irodalmi Nobel-díjra. Az író 80. születésnapja tiszteletére 2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították Kirgizisztánban.
Csingiz Ajtmatov holttestét ma szállítják haza Németországból, szombaton temetik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok