2008. június 12., 00:002008. június 12., 00:00
Első elbeszéléseit kirgiz nyelven írta, 1952-ben jelentek meg. A második világháború idején játszódó Dzsamila szerelme című, 1958-ban megjelent kisregényével világhírűvé vált. Az 1970-ben megjelent Fehér hajó című, meseszerű írása egy gyermek gondolatvilágán átszűrve ábrázolja a kirgiz hétköznapok olykor kegyetlen világát. Az évszázadnál hosszabb ez a nap című, népszerű regényét, amellyel kiállt a Szovjetunión belüli nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért, 1981-ben közölte a Novij Mir irodalmi folyóirat. A Vesztőhely című 1986-os regényében a kábítószerekről ír, reménytelenségben élő, istenkereső és az önpusztításba menekülő embereket mutat meg. Az Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) című utolsó regénye idén magyarul is megjelent.
Műveit több mint száz nyelven, 90 millió példányban adták ki, számos művéből, köztük A versenyló halálából drámaváltozat is íródott, Az első tanítót és a Koreai darvakat megfilmesítették, ő maga is több forgatókönyvet jegyez. A Kirgiz Filmgyártók Szövetségének elnökeként tevékenykedett több mint húsz éven át. Politikai szerepet is vállalt: 1989-től Mihail Gorbacsov tanácsadója volt, az 1990-es évek elejétől idén márciusi nyugdíjazásáig Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, továbbá Kirgizisztán állandó képviselője az EU, a NATO és az UNESCO szervezeteiben.
1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és többször jelölték irodalmi Nobel-díjra is, legutóbb május végén jelentette be a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa, hogy Ajtmatovot jelöli irodalmi Nobel-díjra. Az író 80. születésnapja tiszteletére 2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították Kirgizisztánban.
Csingiz Ajtmatov holttestét ma szállítják haza Németországból, szombaton temetik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok