2008. június 12., 00:002008. június 12., 00:00
Első elbeszéléseit kirgiz nyelven írta, 1952-ben jelentek meg. A második világháború idején játszódó Dzsamila szerelme című, 1958-ban megjelent kisregényével világhírűvé vált. Az 1970-ben megjelent Fehér hajó című, meseszerű írása egy gyermek gondolatvilágán átszűrve ábrázolja a kirgiz hétköznapok olykor kegyetlen világát. Az évszázadnál hosszabb ez a nap című, népszerű regényét, amellyel kiállt a Szovjetunión belüli nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért, 1981-ben közölte a Novij Mir irodalmi folyóirat. A Vesztőhely című 1986-os regényében a kábítószerekről ír, reménytelenségben élő, istenkereső és az önpusztításba menekülő embereket mutat meg. Az Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) című utolsó regénye idén magyarul is megjelent.
Műveit több mint száz nyelven, 90 millió példányban adták ki, számos művéből, köztük A versenyló halálából drámaváltozat is íródott, Az első tanítót és a Koreai darvakat megfilmesítették, ő maga is több forgatókönyvet jegyez. A Kirgiz Filmgyártók Szövetségének elnökeként tevékenykedett több mint húsz éven át. Politikai szerepet is vállalt: 1989-től Mihail Gorbacsov tanácsadója volt, az 1990-es évek elejétől idén márciusi nyugdíjazásáig Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, továbbá Kirgizisztán állandó képviselője az EU, a NATO és az UNESCO szervezeteiben.
1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és többször jelölték irodalmi Nobel-díjra is, legutóbb május végén jelentette be a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa, hogy Ajtmatovot jelöli irodalmi Nobel-díjra. Az író 80. születésnapja tiszteletére 2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították Kirgizisztánban.
Csingiz Ajtmatov holttestét ma szállítják haza Németországból, szombaton temetik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok