
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Ferenczy Csongor színművész – közölte a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége.
2019. április 25., 12:352019. április 25., 12:35
2019. április 25., 12:492019. április 25., 12:49
Ferenczy Csongor Szászrégenben született 1939. november 12-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben 1962-ben szerzett oklevelet. Pályakezdése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötődik, majd a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színháznál töltött négy évadot. 1972-től 1980-ig a Marosvásárhelyi Állami/Nemzeti Színház színművésze volt. 1980-ban Magyarországra költözött, ahol a budapesti Várszínházban, a Nemzeti Színházban és a Veszprémi Petőfi Színházban lépett fel, számos filmben, tévéjátékban játszott, versfelvételeket készített.
A marosvásárhelyi színpadon – többek között – olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Bartholomé Atya – Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése (rendező: Dan Micu), Biky, költő - Barta Lajos: Szerelem (rendező: Harag György), Bebe - Aurel Baranga: Szicíliai védelem (rendező: Hunyadi András), Ádám - Mihály főangyal - Catullus - Udvaronc - A márki - Platon - Madách Imre: Az ember tragédiája (rendező: Harag György), Tuzenbach - A. P. Csehov: A három nővér (rendező: Anatol Constantin), Színész - Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (rendező: Kincses Elemér), Posa márki, máltai lovag - Friedrich Schiller: Don Carlos (rendező: Kincses Elemér), valamint Popriscsin - N.V. Gogol: Az őrült naplója című monodrámában (művészeti tanácsadó: Hunyadi András).
Színes alakításai, árnyalt szerepformálása, derűs egyénisége és nem utolsó sorban jó humora révén egyszerre vált a színpadi szakma elismert egyéniségévé és a közönség kedvencévé.
Mesterségem nem több és nem kevesebb, mint bármely más emberi tevékenység. Lehet jól, vagy rosszul végezni. Abban, hogy művészetté váljék, sok egyéb mellett nem utolsósorban éles szemű, bátor, hozzáértő bírálatra van szükség. Olyanra, amely nem krónikája, hanem szakavatott továbbképző pedagógiája a színházi életnek” – idézte a társulat Ferenczy Csongornak az Igaz Szó című lapban 1968 áprilisában megjelent nyilatkozatát.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!