2009. július 30., 09:402009. július 30., 09:40
A Szatmár megyei Erdőd városának Petőfi-köre egy rég elfeledett emléktáblával csatlakozik a költő halálának 160. évfordulója alkalmából megrendezendő Petőfi Emlékhelyek 25. nemzetközi találkozójához, amelyet Marosvásárhelyen és Fehéregyházán rendeznek augusztus 1-én és 2-án. A partiumi városka irodalomkedvelőiből álló 18 tagú küldöttség vasárnap, a rendezvény második napján vesz részt a Fehéregyházán tartandó istentiszteleten és Ispán-kúti koszorúzáson. A megemlékezésre magukkal viszik annak az emléktáblának a digitális fényképét is, melyre az elmúlt hetekben, az egyik helybéli csűr lomtalanításakor találtak rá. „E helyen állott azon kápolna, melyben Petőfi Sándor 1847. szeptember 8. Szendrey Júliával megesküdött” – áll a csaknem 102 éves kőtáblán.
Szakács Imre erdődi alpolgármester véleménye szerint a kőtábla oldalán látható nyomok arról tanúskodnak, hogy egy ideig falba mélyesztve állhatott. A véletlenül előkerült alkotáson észrevehető, hogy a kőfaragó a költő nevét tévesen véste fel, tudniillik a poéta neve Petőfy változatban jelenik meg rajta. A hibát utólag kijavították, ám az ipszilont nem sikerült maradéktalanul eltüntetniük.
A táblát valószínűleg az erdődi várkápolna oldalára helyezték fel, amelyben egykor a költő és menyasszonya örök hűséget esküdtek egymásnak. A grófi kegyhelyet a 20. század elején Meszlényi Gyula püspök üríttette ki, amikor 1904-ben átalakíttatta a szatmárnémeti püspöki palota kápolnáját. Az erdődi oltárt az időközben elhunyt Meszlényi utódja, Boromisza Tibor püspök vitette át Szatmárra, ahol 1908 óta áll.
Az előzetes becslések szerint a nemrég előkerült emléktáblát 1904 után készíthették és helyezték a várfalba. A pontos datálásban a szakembereket az alkotás jobb alsó sarkán olvasható jegyzet segíti, amely szerint a kőlapot a nagybányai Kőipari Részvénytársaság készítette. Balogh Béla nagybányai levéltáros tudomása szerint a cégbejegyzési nyilvántartások arról tanúskodnak, hogy a ma Blidári Kőbányaként ismert kőkitermelés helyén 1907-től az I. világháború végéig működött hasonló nevű vállalat.
Ezek szerint a szóban forgó Petőfi-emléket 1907 és 1908 között készíthették. Muzsnay Árpád szatmári művelődésszervező, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöke lapunknak elmondta, mindenképp megőrzendő, kiállítandó darabról van szó. „A személyes véleményem az, hogy Petőfi nevének szembeötlően téves írása miatt nem érdemes kitenni a falra, helyette másat kellene készíttetni a közeljövőben felújításra kerülő, kápolnának tartott helyiségben kialakítandó múzeum számára.
Nekem kétségeim vannak az iránt, hogy e helytelen névírású tábla valaha is a falon volt, ám ha mégis, akkor kellően kozmetikázhatták, ez azonban ma már nem látszik rajta” – részletezte Muzsnay. Egyébként a romos állapotban lévő bástyafalon néhány éve felhelyezett márványlap hirdeti, hogy a költő és menyasszonya ott állt oltár elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok