
Fotó: Krónika
2008. július 02., 00:002008. július 02., 00:00
Fotó: iwiw.hu
– Nem kimondottan nézeteltérésről volt szó, csupán a helyzet sajátossága miatt adódtak problémák. Egyik énekes kolléga a múlt év végén összehozott Szép Gyula igazgatóhelyettes úrral, akinek elmondtam a Csermák Zoltánnal közös ötletünket, miszerint Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója kapcsán bemutathatnánk közösen Kolozsváron és Magyarországon Pinsuti Mattia Corvino című operáját. Megszereztem a partitúrát – csak a kézirat létezik már – az olaszországi Ricordi cégtől. Ez majdnem egy évembe és rengeteg levelezésbe, telefonba, utazásba került. A zongorakivonat egy részét elküldtem tanulmányozásra a kolozsvári operához, annak vezetősége pedig tárgyalásokat kezdett ez ügyben egy másik magyar karmesterrel, aki 2001-ben részleteket mutatott be a zongorakivonatból Budapesten. Tőlem folyamatosan kérték a partitúrát, de így nem adtam oda, ezért a Krónika híradása után Simon Gábor igazgató úr ismét megkeresett, és azóta nagyon jó és gyümölcsöző munkakapcsolatban dolgozunk.
– Mikorra várható a bemutató, és hogy alakul a szereposztás?
– Demény Attila főrendező úr október 30-ára tűzte ki az időpontot. Rajtam kívül egy vendégművész, Mátyás megformálója, dolgozik még a produkcióban, a többi szereplő helyi erőkből kerül ki, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Az előadás képi világáról még nem nagyon vannak információim, Demény Attila több változaton gondolkodik, korai lenne még erről beszélni.
– Mikor és miért kezdte Önt foglalkoztatni Ciro Pinsuti elfeledett Mattia Corvino című operája?
– Csermák Zoltán hívta fel a figyelmemet a darabra tavaly nyáron. Őt már régóta foglalkoztatta a mű, 1985-ben a Hungaroton lemezcég marketingigazgatója volt, és fel akarták venni a darabot CD-re, de kotta hiányában ez akkor meghiúsult.
– A mű Mátyás király életéből tetszőlegesen kiragadott jelenetekből építkezik. Milyen a darabbeli Mátyás?
– Olyan, mint a való életben lehetett. Bölcs, ugyanakkor az asszonyok bolondja: mint egy szerelmes kamasz. Beleszeret a lengyel követ feleségébe, aki mellesleg pártütést szít ellene. A darab kicsit hasonlít a mai életünkre.
– A trónra lépés 550. évfordulója kapcsán idén számos Mátyáshoz kötődő darab kerül bemutatásra drámai és operaszínpadokon egyaránt: Kolozsváron például nemrég mutatták be az első erdélyi rockopera, a Mátyás a vérpadon újabb előadását. Pinsuti műve mitől különleges ezek sorában?
– Klasszikus operában Mátyás csak egyszer jelenik meg, egyetlen műben, Erkel Hunyadi Lászlójában, és ott is epizódszereplőként. Pinsuti művében viszont ő a főszereplő, ettől különleges.
– Mi lehetett az oka a Pinsuti-opera mellőzésének? Főként annak, hogy magyar nyelvterületen eddig még sosem vitték színre?
– 2001-ben koncertszerűen elhangzott a darab Budapesten, de teljes egészében először Kolozsváron állítjuk színpadra az eredeti hangszerelésben. A darab bemutatója 1877-ben a milanói Scalában volt – nagy sikerrel. Sajnos, abban az időben nagyon sok jó darab került le hamar a színről. Ehhez az is hozzájárult, hogy Pinsuti Londonban dolgozott, az olaszok pedig nem akartak egy idegen által írt művet sokszor meghallgatni. Nem ritka ez a zenetörténetben – például Verdi Lombardok című operája egy igazi remekmű, mégis alig játsszák manapság.
– Foglalkozott már korábban is hasonló „feltámasztással”?
– Hogyne, ez a specialitásom! 2000-ben megtaláltam Antonio Lotti Kyrie et Gloria című elveszettnek hitt darabját, amit a Hungaroton rögzített és kiadott. Ez egy world first recording, azaz a világon először jelent meg hanghordozón. Otthon a fiókomban 17 olyan remekmű kézirata található, melyekről mind a mai napig nem készültek felvételek. Remélem, jön még jobb idő a kultúrára, és legalább egy részét lemezre vehetjük! Ezek között van opera, mise, dialogo, oratórium, kantáta, szinte minden, ami az énekes műfajban előfordulhat. Jelenleg is egy ritka nemzeti operánk rekonstruálásán dolgozom, a címe még titok.
– További kolozsvári munkákat is tervez?
– Szombathelyen augusztus 20-án adjuk elő Händel Julius Caesar Egyiptomban című operáját, ami egyúttal a részben általam feltalált háromdimenziós lézerdíszletrendszer világpremierje is lesz. Ezt felajánlottam a Kolozsvári Magyar Operának további előadásokra, amelyekről még folynak a tárgyalások.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.