
Fotó: Krónika
2008. július 02., 00:002008. július 02., 00:00
Fotó: iwiw.hu
– Nem kimondottan nézeteltérésről volt szó, csupán a helyzet sajátossága miatt adódtak problémák. Egyik énekes kolléga a múlt év végén összehozott Szép Gyula igazgatóhelyettes úrral, akinek elmondtam a Csermák Zoltánnal közös ötletünket, miszerint Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója kapcsán bemutathatnánk közösen Kolozsváron és Magyarországon Pinsuti Mattia Corvino című operáját. Megszereztem a partitúrát – csak a kézirat létezik már – az olaszországi Ricordi cégtől. Ez majdnem egy évembe és rengeteg levelezésbe, telefonba, utazásba került. A zongorakivonat egy részét elküldtem tanulmányozásra a kolozsvári operához, annak vezetősége pedig tárgyalásokat kezdett ez ügyben egy másik magyar karmesterrel, aki 2001-ben részleteket mutatott be a zongorakivonatból Budapesten. Tőlem folyamatosan kérték a partitúrát, de így nem adtam oda, ezért a Krónika híradása után Simon Gábor igazgató úr ismét megkeresett, és azóta nagyon jó és gyümölcsöző munkakapcsolatban dolgozunk.
– Mikorra várható a bemutató, és hogy alakul a szereposztás?
– Demény Attila főrendező úr október 30-ára tűzte ki az időpontot. Rajtam kívül egy vendégművész, Mátyás megformálója, dolgozik még a produkcióban, a többi szereplő helyi erőkből kerül ki, akik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Az előadás képi világáról még nem nagyon vannak információim, Demény Attila több változaton gondolkodik, korai lenne még erről beszélni.
– Mikor és miért kezdte Önt foglalkoztatni Ciro Pinsuti elfeledett Mattia Corvino című operája?
– Csermák Zoltán hívta fel a figyelmemet a darabra tavaly nyáron. Őt már régóta foglalkoztatta a mű, 1985-ben a Hungaroton lemezcég marketingigazgatója volt, és fel akarták venni a darabot CD-re, de kotta hiányában ez akkor meghiúsult.
– A mű Mátyás király életéből tetszőlegesen kiragadott jelenetekből építkezik. Milyen a darabbeli Mátyás?
– Olyan, mint a való életben lehetett. Bölcs, ugyanakkor az asszonyok bolondja: mint egy szerelmes kamasz. Beleszeret a lengyel követ feleségébe, aki mellesleg pártütést szít ellene. A darab kicsit hasonlít a mai életünkre.
– A trónra lépés 550. évfordulója kapcsán idén számos Mátyáshoz kötődő darab kerül bemutatásra drámai és operaszínpadokon egyaránt: Kolozsváron például nemrég mutatták be az első erdélyi rockopera, a Mátyás a vérpadon újabb előadását. Pinsuti műve mitől különleges ezek sorában?
– Klasszikus operában Mátyás csak egyszer jelenik meg, egyetlen műben, Erkel Hunyadi Lászlójában, és ott is epizódszereplőként. Pinsuti művében viszont ő a főszereplő, ettől különleges.
– Mi lehetett az oka a Pinsuti-opera mellőzésének? Főként annak, hogy magyar nyelvterületen eddig még sosem vitték színre?
– 2001-ben koncertszerűen elhangzott a darab Budapesten, de teljes egészében először Kolozsváron állítjuk színpadra az eredeti hangszerelésben. A darab bemutatója 1877-ben a milanói Scalában volt – nagy sikerrel. Sajnos, abban az időben nagyon sok jó darab került le hamar a színről. Ehhez az is hozzájárult, hogy Pinsuti Londonban dolgozott, az olaszok pedig nem akartak egy idegen által írt művet sokszor meghallgatni. Nem ritka ez a zenetörténetben – például Verdi Lombardok című operája egy igazi remekmű, mégis alig játsszák manapság.
– Foglalkozott már korábban is hasonló „feltámasztással”?
– Hogyne, ez a specialitásom! 2000-ben megtaláltam Antonio Lotti Kyrie et Gloria című elveszettnek hitt darabját, amit a Hungaroton rögzített és kiadott. Ez egy world first recording, azaz a világon először jelent meg hanghordozón. Otthon a fiókomban 17 olyan remekmű kézirata található, melyekről mind a mai napig nem készültek felvételek. Remélem, jön még jobb idő a kultúrára, és legalább egy részét lemezre vehetjük! Ezek között van opera, mise, dialogo, oratórium, kantáta, szinte minden, ami az énekes műfajban előfordulhat. Jelenleg is egy ritka nemzeti operánk rekonstruálásán dolgozom, a címe még titok.
– További kolozsvári munkákat is tervez?
– Szombathelyen augusztus 20-án adjuk elő Händel Julius Caesar Egyiptomban című operáját, ami egyúttal a részben általam feltalált háromdimenziós lézerdíszletrendszer világpremierje is lesz. Ezt felajánlottam a Kolozsvári Magyar Operának további előadásokra, amelyekről még folynak a tárgyalások.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.