Finály Henrik
Fotó: Wikipédia
Finály Henrik történészre és Melka Vince festőművészre emlékeztek kedd délután Kolozsváron a Házsongárd Alapítvány szervezte rendezvényen.
2017. november 22., 15:532017. november 22., 15:53
2017. november 22., 15:552017. november 22., 15:55
A Házsongárdi-temetőben, a lutheránus temetőrész bejáratánál ünnepélyes keretek közt avatták fel kedden Finály Henrik történész és Melka Vince festőművész helyreállított sírkövét, ezt követően Egyed Ákos történész és Murádin Jenő művészettörténész elevenítette fel tizenkiledik századi jeles személyiség életútját egy-egy rövid előadás keretében a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség székhelyén.
Egyed Ákos előadásában többek közt elhangzott, az óbudai születésű, a kincses városban elhunyt Finály Henrik (1825–1898) klasszikafilológus, történész kiváló tudós volt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tudományszervezője, életével és munkásságával többen is foglalkoztak az utóbbi időben. Kifejtette, azért Finály Henrik és az EME viszonyát választotta előadása témájául, mert az még nincs kidolgozva. Így a hallgatóság megtudhatta, hogy amikor Finály Kolozsvárra érkezett, viszonylag hamar felfigyeltek tehetségére. Külföldi lapokban is írt,
Ő alkotta meg a latin–magyar szótárt először a fiatalok, majd a széles közönség számára. Több intézményben dogozott, azonban a legnagyobb hűséggel az EME ügyét szolgálta. Működése ugyanakkor túlmutatott az egyszerű titkári teendőkön, amit ő tett, nyugodtan nevezhető tudománypolitikának – fejtette ki Egyed Ákos. Arra is kitért,
Murádin Jenő művészettörténész Melka Vince festőt (1834–1911) mutatta be, aki cseh, nem is tudott magyarul, mégis 40 évig élt Kolozsváron. Az előadásban elhangzott, Melka, akinek szülővárosa a Prágától nem messze található Benatky, egyike volt a legképzettebb festőknek, akik megtelepedtek Kolozsváron. A festő Drezdában tevékenykedett, amikor Jósika Samu és Teleki Samu felvetette, mi lenne, ha Erdélybe telepedne át. Az ő hívásukra el is jött, ebből az alkalomból végigjárta a Jósika és Teleki kastélyokat és megismerkedett Rudolf trónörökössel, akinek görgényszentimrei kastélyában udvari festő lett. Érdekesség, hogy
amelyet aztán később Jókai Mór is beleszőtt Szegény gazdagok című regényébe, azonban Melkának alkalma nyílt személyesen is megfigyelni a szokást, amely a Bihari hegység településein dívott. A leányvásár a tisztességes ismerkedés nyilvános alkalma volt, amelyet abból a célból szerveztek, hogy megakadályozza az egyes közösségekben a „beltenyészetet”, vagyis hogy rokonok keljenek egybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!