
Dobos Imre életét és több mint ötvenéves alkotói pályafutását mutatja be a kötet
Életinterjú-kötetet mutatnak be Dobos Imre színművészről kedden 17 órától a nagyváradi Szigligeti Színház előcsarnokában.
2022. január 17., 22:012022. január 17., 22:01
A Cézárok, bohócok, emberek című kiadvány szerzője lapunk munkatársa, Molnár Judit. A bemutatón jelen lesz Dobos Imre, Molnár Judit, valamint az Ábel Kiadó Prospero-sorozatának szerkesztője, Demény Péter.
Dobos Imre 1941. március 22-én született Marosvásárhelyen, itt végezte a középiskolát és a Színművészeti Főiskolát. 1966-tól 1988-ig a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, 1988-tól a nagyváradi színtársulat tagja.
A magyar és a világirodalom nagy drámai szerepeinek egész sorát játszotta. Emlékezetes alakításokat nyújtott többek között Bönge (Szabó Magda: Az a szép fényes nap), Angyal mester (Zilahy Lajos: Zenebohócok), Tiborc (Katona József: Bánk bán), Lajos bácsi (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Niccolo (Matei Vișniec: Bohóc keresteti), az idős Oedipus (Szophoklész: Oedipus király) és Estragon (Samuel Beckett: Godot-ra várva) szerepében.
2005-ben Nívódíjat és Kovács György-díjat kapott, 2006-ban pedig Kiválósági Díjjal tüntette ki a nagyváradi önkormányzat. 2016-ban, pályakezdésének 50. évfordulója alkalmából a Szigligeti Színház Szigligeti-gyűrűt adományozott neki, majd 2020-ban a színház Életműdíját is megkapta.
Tavaly októberben tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata Színházművészeti Díjjal. „Az idők során a sokszínűség hitvallásommá is vált: egyik nagy elődöm szerint a legfontosabb önmagunk megismerése.
Egyébként azt hiszem, hogy minden színész azt szeretné, hogy minél változatosabb legyen a palettája, hogy mindig más karakterrel azonosuljon, hiszen csak így lehet teljes az alkotói pálya” – mondta korábban a Krónikának adott interjúban a színművész.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
szóljon hozzá!