
Két bemutatóra készül a Csíki Játékszín társulata: Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című művét Örkény István adaptációjában most pénteken, egy cseh mesegyűjtő és a Grimm testvérek meséi alapján Budaházi Attila által írt A három arany hajszál című mesejátékot pedig május 5-én láthatja először a csíkszeredai közönség.
2015. április 21., 19:522015. április 21., 19:52
A társadalom perifériáján élő emberek világát bemutató előadások jellemzik a Csíki Játékszín 2014/2015-ös évadját, amely Kosztolányi Dezső Édes Anna színpadi adaptációjának bemutatásával kezdődött, majd Gorkij Éjjeli menedékhelyét tekinthették meg az érdeklődők.
A soron következő premier is a világ alulnézetből való megmutatására tesz kísérletet. A színház igazgatója és az előadás rendezője, Parászka Miklós évek óta fontolgatja ennek a darabnak a műsorra tűzését.
Tersánszky Józsi Jenő két évtizeden keresztül – 1921 és 1941 között – jelentette meg a Kakuk Marci kisregényeket A medál című írásával együtt (amely a színpadi változat alapjául szolgált) a Nyugatban. Örkény István a hatvanas évek elején készített ezekből a történetfüzérekből színpadi adaptációt. Az előadás alkotói úgy vélik, a Kakuk Marci bemutatásával egy olyan szerzőre terelik a figyelmet, aki sokkal nagyobb figyelmet érdemel.
Tersánszky Józsi Jenő, a Nyugat egyik felfedezettje és kedvence hatalmas életművet hagyott hátra, rajongói közé tartozott például Móricz Zsigmond is. Kakuk Marci, ez a népmesei és mégis nagyon reális figura először egy novella mellékszereplőjeként bukkant fel, majd mesélő, kalandokat átélő főszereplővé vált. Ő az, aki mindig megtalálja, a legreménytelenebb helyzetben is a helyes, reménykeltő irányt, a kiutat. A Kakuk Marci-jelenség kulcsa: túlélni mindenáron és megőrizni az emberséget.
„A Tersánszky-mű alapján készült Örkény-adaptációt Budaházi Attilával fazoníroztuk a mi látásmódunknak megfelelően. Ezt követően a próbák során még tovább alakult a szöveg, és az vezetett bennünket, hogy a szerző alapeszméjéhez és világához minél közelebb jussunk. Örkény a cím alá azt írta, »történik bármikor«. Mi a mai környezetünkben kerestük meg a figurákat” – magyarázta a rendező, Parászka Miklós. A produkció Boldizsár Szabolcs zenei közreműködésével valósul meg.
A három arany hajszál című, májusi bemutatót Karel Jaromír Erben és a Grimm testvérek meséi alapján írta és rendezi Budaházi Attila az idei évad nagyszínpadi mesejátékaként. A mesebérletesek május és június folyamán láthatják a produkciót nemcsak Csíkszeredában, hanem Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is.
„Három arany hajszálat kell a főhősnek elhoznia, a Nap három arany hajszálát. Ebből következik, hogy ezek nyilván lángnyelvek, ez a szereplő a tüzet hozza el az embereknek, ami annyira hasonlít a Prométheusz-történethez, hogy a görög mitológiából is merítettünk hozzá, főleg a látványvilágában, és ebből szeretnénk összeszőni egy tanulságos mesét” – mondta el Budaházi Attila. A produkció látványvilágát Kelemen Kata díszlet- és jelmeztervező álmodta meg.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!