Két bemutatóra készül a Csíki Játékszín társulata: Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című művét Örkény István adaptációjában most pénteken, egy cseh mesegyűjtő és a Grimm testvérek meséi alapján Budaházi Attila által írt A három arany hajszál című mesejátékot pedig május 5-én láthatja először a csíkszeredai közönség.
2015. április 21., 19:522015. április 21., 19:52
A társadalom perifériáján élő emberek világát bemutató előadások jellemzik a Csíki Játékszín 2014/2015-ös évadját, amely Kosztolányi Dezső Édes Anna színpadi adaptációjának bemutatásával kezdődött, majd Gorkij Éjjeli menedékhelyét tekinthették meg az érdeklődők.
A soron következő premier is a világ alulnézetből való megmutatására tesz kísérletet. A színház igazgatója és az előadás rendezője, Parászka Miklós évek óta fontolgatja ennek a darabnak a műsorra tűzését.
Tersánszky Józsi Jenő két évtizeden keresztül – 1921 és 1941 között – jelentette meg a Kakuk Marci kisregényeket A medál című írásával együtt (amely a színpadi változat alapjául szolgált) a Nyugatban. Örkény István a hatvanas évek elején készített ezekből a történetfüzérekből színpadi adaptációt. Az előadás alkotói úgy vélik, a Kakuk Marci bemutatásával egy olyan szerzőre terelik a figyelmet, aki sokkal nagyobb figyelmet érdemel.
Tersánszky Józsi Jenő, a Nyugat egyik felfedezettje és kedvence hatalmas életművet hagyott hátra, rajongói közé tartozott például Móricz Zsigmond is. Kakuk Marci, ez a népmesei és mégis nagyon reális figura először egy novella mellékszereplőjeként bukkant fel, majd mesélő, kalandokat átélő főszereplővé vált. Ő az, aki mindig megtalálja, a legreménytelenebb helyzetben is a helyes, reménykeltő irányt, a kiutat. A Kakuk Marci-jelenség kulcsa: túlélni mindenáron és megőrizni az emberséget.
„A Tersánszky-mű alapján készült Örkény-adaptációt Budaházi Attilával fazoníroztuk a mi látásmódunknak megfelelően. Ezt követően a próbák során még tovább alakult a szöveg, és az vezetett bennünket, hogy a szerző alapeszméjéhez és világához minél közelebb jussunk. Örkény a cím alá azt írta, »történik bármikor«. Mi a mai környezetünkben kerestük meg a figurákat” – magyarázta a rendező, Parászka Miklós. A produkció Boldizsár Szabolcs zenei közreműködésével valósul meg.
A három arany hajszál című, májusi bemutatót Karel Jaromír Erben és a Grimm testvérek meséi alapján írta és rendezi Budaházi Attila az idei évad nagyszínpadi mesejátékaként. A mesebérletesek május és június folyamán láthatják a produkciót nemcsak Csíkszeredában, hanem Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is.
„Három arany hajszálat kell a főhősnek elhoznia, a Nap három arany hajszálát. Ebből következik, hogy ezek nyilván lángnyelvek, ez a szereplő a tüzet hozza el az embereknek, ami annyira hasonlít a Prométheusz-történethez, hogy a görög mitológiából is merítettünk hozzá, főleg a látványvilágában, és ebből szeretnénk összeszőni egy tanulságos mesét” – mondta el Budaházi Attila. A produkció látványvilágát Kelemen Kata díszlet- és jelmeztervező álmodta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!