Egyre népszerűbb a magyar film Romániában – Kósa András László, a Balassi Intézet igazgatója a Bukaresti Magyar Filmhétről

„Nem szoktunk két évnél régebbi filmeket vetíteni, esetleg csak nagy évfordulók alkalmával. A másik lényeges dolog, hogy nem mutatunk be olyan filmet, ami már forgalmazásba került Romániában, így csak teljesen új alkotásokat sorakoztat fel a szemle” – mondta a Balassi Intézet igazgatója. Kifejtette, idén nehéz helyzetben voltak ilyen tekintetben, mert az elmúlt évben sok magyar filmet bemutattak a romániai mozik és egyre jobb a nézettségük, példaként említette Herendi Gábor Kincsem című, 2017-es moziját, amelyet több mint 40 ezren néztek meg, és ebben a számban nemcsak az erdélyi magyar nézők vannak benne: például Bukarestben a Cinema City közel hat hétig műsoron tartotta a világhírű magyar versenylóról szóló filmet. „Ez is jól jelzi, hogy mit jelent ma a magyar film a román közönség számára” – mondta Kósa.

Felvetésünkre, hogy az újabb magyar filmek romániai népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy az utóbbi időben az HBO csatorna egyre több új magyar filmet sugárzott és sugároz (például többek közt a Liza, a rókatündér, az 1945, a Tiszta szívvel című nagyjátékfilmeket vagy az Aranyélet című sorozatot), Kósa András azt mondta, minden bizonnyal ez is sokat számít.

– fejtette ki Kósa. Az Amerikai Filmakadémia diák Oscar-díjának nyertesét szeptemberben jelentették be, az Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik, és vetítik a bukaresti szemlén. Kósa András László azt is elmondta, mennyire sokat számít egy film ismertsége tekintetében, hogy ki a román forgalmazója, a Saul fiát például Tudor Giurgiu Transilvania Film nevű forgalmazócége vásárolta meg, és mivel a filmrendező – aki a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója is – megkerülhetetlen alakja a hazai szakmának, személyisége nagyon nagy mértékben meghatározza, hogy mit néznek a románok a moziban.

„Hasonlóképpen fontos személyiség Cristian Mungiu filmrendező is, aki ha valamire azt mondja vagy azt írja a Facebookon, hogy meg kell nézni, akkor a közönség hallgat rá. Nemes Jeles második filmjének, a Napszálltának a forgalmazását pedig Mungiu vette meg” – fejtette ki Kósa.

A film férfi főszerepét az elismert román színész, Vlad Ivanov játssza, aki Kósa szerint rengeteg nézőt fog behozni a román moziba. Mint fogalmazott, Ivanov olyan figurája a román filmgyártásnak, akire mindenki odafigyel, ugyanakkor egyfajta kapocs a román és magyar filmgyártás között. „Mungiu is jelentős alakja a román filmszakmának, és mivel ő forgalmazza a Napszálltát, rengetegen meg fogják nézni a hazai mozikban.

Nekünk egyrészt azért fontos ez a film, mert Oscarra jelöli Magyarország, másrészt a centenárium miatt izgalmas, hiszen a története az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó békebeli napjairól szól. 1913-ban játszódik, egy évvel az első világháború kirobbanása előtt, egy pezsgő, izgalmas, érdekes Budapestet, egy komoly európai fővárost villant fel a világháború előttről” – fejtette ki Kósa. Hozzátette, a román mozinézőkről kiderült a Kincsem című film vetítése kapcsán is, hogy szeretik a kosztümös, nagy költségvetésű, képileg jól összerakott filmeket, és a Napszállta ilyen. „Az, hogy a centenárium évében sikerül bemutatni Romániában, nagy dolog, ahogyan az is, hogy akadt román moziforgalmazó, aki megvette. Ez is a magyar film nagy romániai sikerének tekinthető” – mondta Kósa. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a bukaresti magyar filmszemle közönsége általában 75 százalékban román nézőkből áll, a vetítések ingyenesek, a filmeket román, illetve angol felirattal vetítik. A filmhét programja a Balassi Intézet honlapján és Facebook-oldalán is elérhető.