HIRDETÉS

Egyre népszerűbb a magyar film Romániában – Kósa András László, a Balassi Intézet igazgatója a Bukaresti Magyar Filmhétről

Kiss Judit 2018. november 09., 08:48 utolsó módosítás: 2018. november 09., 08:58

Egyre jobban kedveli a román közönség az új magyar filmeket, a Balassi Intézet célja pedig, hogy minél intenzívebb kapcsolat alakuljon ki a román és magyar filmesek között – mondta el a Krónikának az intézményt vezető Kósa András László annak kapcsán, hogy vasárnap kezdődik a 12. Bukaresti Magyar Filmhét.

Nagy népszerűségnek örvendenek. A 12. Bukaresti Magyar Filméten a legújabb magyar alkotásokból csemegézhet a romániai közönség

„Egyre népszerűbbé válik a magyar film Romániában, nekünk pedig az a célunk, hogy minél szorosabb legyen az együttműködés a román és magyar filmesek között, hogy a szakmabeliek, rendezők, forgatókönyvírók, operatőrök találkozzanak” – mondta el a Krónika megkeresésére Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet vezetője annak kapcsán, hogy a magyar kultúrát népszerűsítő intézmény a házigazdája, szervezője a november 11–18. közt rendezendő 12. Bukaresti Magyar Filmhétnek.

Az elmúlt év magyar játékfilmjeit és dokumentumfilmjeit a Román Nemzeti Parasztmúzeum Horia Bernea Stúdiótermében felsorakoztató szemléről Kósa András László elmondta,

HIRDETÉS

a koncepció immár 12 éve az, hogy a filmhét a legújabb magyar filmtermésből válogasson.

„Nem szoktunk két évnél régebbi filmeket vetíteni, esetleg csak nagy évfordulók alkalmával. A másik lényeges dolog, hogy nem mutatunk be olyan filmet, ami már forgalmazásba került Romániában, így csak teljesen új alkotásokat sorakoztat fel a szemle” – mondta a Balassi Intézet igazgatója. Kifejtette, idén nehéz helyzetben voltak ilyen tekintetben, mert az elmúlt évben sok magyar filmet bemutattak a romániai mozik és egyre jobb a nézettségük, példaként említette Herendi Gábor Kincsem című, 2017-es moziját, amelyet több mint 40 ezren néztek meg, és ebben a számban nemcsak az erdélyi magyar nézők vannak benne: például Bukarestben a Cinema City közel hat hétig műsoron tartotta a világhírű magyar versenylóról szóló filmet. „Ez is jól jelzi, hogy mit jelent ma a magyar film a román közönség számára” – mondta Kósa.

Felvetésünkre, hogy az újabb magyar filmek romániai népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy az utóbbi időben az HBO csatorna egyre több új magyar filmet sugárzott és sugároz (például többek közt a Liza, a rókatündér, az 1945, a Tiszta szívvel című nagyjátékfilmeket vagy az Aranyélet című sorozatot), Kósa András azt mondta, minden bizonnyal ez is sokat számít.

A magyar filmek itteni ismertsége több tényezőnek köszönhető: egyrészt a nagy nemzetközi díjaknak, annak, hogy az elmúlt években több magyar film is Oscar-díjat kapott: Nemes Jeles László Saul fia című alkotása, Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje, Kovács István diák Oscar-díjjal kitüntetett Ostrom című alkotása, de ide sorolandó Enyedi Ildikó Testről és lélektől című mozija is, hiszen tavaly Oscarra jelölték, elnyerte a Berlinálé és a cannes-i szemle díját. Ezek a rangos elismerések nagyon sokat nyomnak a latban a romániai népszerűség tekintetében”

– fejtette ki Kósa. Az Amerikai Filmakadémia diák Oscar-díjának nyertesét szeptemberben jelentették be, az Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik, és vetítik a bukaresti szemlén. Kósa András László azt is elmondta, mennyire sokat számít egy film ismertsége tekintetében, hogy ki a román forgalmazója, a Saul fiát például Tudor Giurgiu Transilvania Film nevű forgalmazócége vásárolta meg, és mivel a filmrendező – aki a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója is – megkerülhetetlen alakja a hazai szakmának, személyisége nagyon nagy mértékben meghatározza, hogy mit néznek a románok a moziban.

„Hasonlóképpen fontos személyiség Cristian Mungiu filmrendező is, aki ha valamire azt mondja vagy azt írja a Facebookon, hogy meg kell nézni, akkor a közönség hallgat rá. Nemes Jeles második filmjének, a Napszálltának a forgalmazását pedig Mungiu vette meg” – fejtette ki Kósa.

A bukaresti szemle nyitófilmje Nemes Jeles új alkotása lesz, amelyet a velencei filmfesztiválon FIPRESCI-díjjal tüntettek ki.

A film férfi főszerepét az elismert román színész, Vlad Ivanov játssza, aki Kósa szerint rengeteg nézőt fog behozni a román moziba. Mint fogalmazott, Ivanov olyan figurája a román filmgyártásnak, akire mindenki odafigyel, ugyanakkor egyfajta kapocs a román és magyar filmgyártás között. „Mungiu is jelentős alakja a román filmszakmának, és mivel ő forgalmazza a Napszálltát, rengetegen meg fogják nézni a hazai mozikban.

Nekünk egyrészt azért fontos ez a film, mert Oscarra jelöli Magyarország, másrészt a centenárium miatt izgalmas, hiszen a története az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó békebeli napjairól szól. 1913-ban játszódik, egy évvel az első világháború kirobbanása előtt, egy pezsgő, izgalmas, érdekes Budapestet, egy komoly európai fővárost villant fel a világháború előttről” – fejtette ki Kósa. Hozzátette, a román mozinézőkről kiderült a Kincsem című film vetítése kapcsán is, hogy szeretik a kosztümös, nagy költségvetésű, képileg jól összerakott filmeket, és a Napszállta ilyen. „Az, hogy a centenárium évében sikerül bemutatni Romániában, nagy dolog, ahogyan az is, hogy akadt román moziforgalmazó, aki megvette. Ez is a magyar film nagy romániai sikerének tekinthető” – mondta Kósa. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a bukaresti magyar filmszemle közönsége általában 75 százalékban román nézőkből áll, a vetítések ingyenesek, a filmeket román, illetve angol felirattal vetítik. A filmhét programja a Balassi Intézet honlapján és Facebook-oldalán is elérhető.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS