Nívós zenei kínálat is várja a magyar kultúrát kedvelő közönséget a Liszt Intézetnek köszönhetően Bukarestben és más román városokban is
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Nagyon erős a magyar kulturális jelenlét a román fővárosban, de a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ olyan román városokba – Brăila, Tulcea, Galac, Szörényvár – is elviszi eseményeit, ahol a közönség számára kuriózumnak számít a magyar kultúra – mondta el a Krónika megkeresésére Kósa András László, az intézet vezetője. Mint kifejtette, októberben és novemberben is gazdag kínálat várta és várja a bukaresti közönséget: a zene-, színház-, film- és vizuális művészetek kedvelőit is megszólítják.
2025. október 30., 08:002025. október 30., 08:00
Nemcsak a román fővárosban népszerűsíti, de más román többségű városokba is elviszi a magyar kultúrát a Liszt Intézet Bukarest Kulturális Központ. Kósa András László, a szerteágazó tevékenységet folytató intézet vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, a magyar zene-, film-, színház- és vizuális művészetet is megismerheti a főváros közönsége, hiszen rendszeresen bemutatkoznak az intézet eseményei Bukarestben.
Kósa András László: „gyakorlatilag ma már nincsenek olyan képzőművészeti fesztiválok Bukarestben, amelynek ne lenne része, szereplője a Liszt Intézet”
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A májusi Magyar Zene Fesztiválja, a szeptember végi-október eleji Bukfeszt – Bukaresti Magyar Színházi Fesztivál (az Országos Színházi Fesztiválra (FNT) meghívott produkciók mellett ez olyan lehetőség, ahol az erdélyi magyar színházak előadásait láthatja a román főváros közönsége). Szintén jelentős szemle az október eleji Jazznapok és a novemberi filmhét – itt magyar alkotásokat láthat a mozikedvelő közönség. De most a képzőművészeti kínálatunkat emelem ki:
Mint sorolta, októberben Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegtek a román fővárosban:
de a Robert Capa és magyar mesterek című tárlatot is megnyitották, amely a Bukaresti Fotófesztivál programjába illeszkedik.
A magyarok bukaresti letelepedéséről is hallgathattak előadást az érdeklődők
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
„A kortárs képzőművészeti szalon keretében – amit a Román Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervez – nyílt meg a Barcsay Jenő és Gottfried Bammes (1920–2007) a 20. századi művészeti anatómiaoktatás két meghatározó alakja előtt tisztelgő kiállítás.
Hozzátette, ez a tárlat két nagy fesztiválnak is része: a kortárs képzőművészeti szalonnak, illetve a Bucharest Graphic Days nagyszabású grafikai fesztiválnak is, ami november 1-jétől november 30-ig tart.
Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet vezetője és Bessenyei Gedő István, a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) elnöke a Bukfeszten
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
„Október 23-án ugyancsak a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közösen nyílt egy nagy grafikai kiállításunk, amelynek keretében a legjelentősebb élő magyar grafikusok, mint Maurer Dóra, Orosz István, stb. képei mellett a teljesen fiatal generáció is képviselteti magát, akik most végeznek, vagy nemrég végeztek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Ez a tárlat szintén része mind a Kortárs Képzőművészeti Szalonnak, mind a Bucharest Graphic Daysnek. Tehát vizuális művészetek tekintetében nagyon erős a magyar jelenlét a román fővárosban” – magyarázta Kósa András László. Azt is elmondta, hogy
A bukaresti Liszt Intézet Barcsay-Bammes kiállításának előkészületei
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
„A Bestiarium Hungaricum című könyv Magyarországon jelent meg, Kolozsváron az Ünnepi Könyvhéten is bemutatták, és ennek a kötetnek a képeit meg rajzolóit hozzuk el Bukarestbe. Minden egyes ilyen jelentős esemény még tovább erősíti a magyar kulturális jelenlétet a román fővárosban, hiszen a kultúra számos területén – színház, zene, képzőművészet, film – markánsan jelen van a Liszt Intézet” – fejtette ki Kósa András László.
Azt is kiemelte, hogy tárlat nyílt a Román Nemzeti Parasztmúzeumban Parallel Magyarország címmel, amely válogatás a Streetphoto Magyarország csoportos kiállításának fényképeiből. A kiállítás az utcafotó műfaján keresztül kíván körképet adni a jelenről az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében, Közép-Európában, a Duna középső szakasza és a Kárpátok hegyláncai közé eső területről. A tárlatot a Budapesti Fotófesztivál, valamint a bukaresti Liszt Intézet közreműködésével szervezték. Szintén a vizuális művészeti vonal erősítéséhez tartozik, hogy
Hullan Zsuzsa színházi fotográfus, színész fotóiból nyílt tárlat Bukarestben
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A tárlatot korábban Kolozsváron, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, valamint a Pesti Vigadóban is láthatta a közönség. Az intézet vezetője arra is kitért, hogy az Országos Színházi Fesztivál (FNT) programjában október 17. és 26. között számos magyar társulat lépett fel, ezen kívül egy különleges tárlatot is megtekinthetett a szemle közönsége. Hullan Zsuzsa színházi fotográfus és egyben tapasztalt színésznő fényképein keresztül a közönség is bepillanthatott a színházi pillanatok mögé,
A kiállítás egyediségét az adja, hogy a fotós, színésznő lévén, olyan perspektívából, szemszögből, időben és olyan helyekről örökített meg pillanatokat, ahonnan és ahogyan senki más nem láthatja azokat. Hullan Zsuzsa Aase-díjas és Kis Csillag-díjas színésznő, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetettje.
A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.
Kósa András Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy Bukaresten kívül mely román városokba viszi el a Liszt Intézet a magyar kultúrát – ugyanis az elmúlt években Galacon és Brăilán is bemutatkoztak magyar programokkal.
„Három kiállításunk dolgozza fel a dunai hajózás történetét: az első rész a Széchenyitől az első világháborúig tartó korszakot mutatja be, a második a két világháború közötti periódust, a harmadik pedig a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakot.
igyekszünk is kimozdulni Bukarestből, amennyire csak tudunk” – mondta el Kósa András László. Megkérdeztük tőle azt is, hogy miként körvonalazódik számára: milyen a „fantomképe” annak a román nézőnek, aki Bukarestben vagy más román városokban a magyar kulturális kínálat iránt érdeklődik. „A kisebb román városokba általában nem, vagy csak alig-alig jut el a magyar kultúra, így számukra kuriózumnak számít és a közönség módfelett érdeklődő. Viszont közben a világhálón nagyon sokat hallanak a magyar sikerekről: akár a Nobel-díjról, hogy most a legfrissebbet említsem, de ugyanígy a magyar filmek jelentős nemzetközi díjairól.
A Bukfeszt – Bukaresti Magyar Színházi Fesztivál ünnepi tortája
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Azt is elmondta, hogy a kisebb román városokban a magyar programokra sok olyan látogató jön el, aki már egyáltalán nem tud magyarul, viszont kiderül, hogy mondjuk a nagyszülei magyarul beszéltek. „Ezeknek az embereknek az esetében gyakori, hogy a szülők a kommunizmus idején elkerültek román városokba, iparban, gyárban dolgoztak, olajfinomítóban, vagy épp a brăilai hajógyárban.
Azt is elmondta, hogy a román városokban a közönségnek egy másik része „szakmai alapon” látogat el a rendezvényeikre. Például a dunai hajózást bemutató kiállításukra gyűjtők is érkeztek, akik felajánlották a témához kapcsolódó képeslap- vagy fotógyűjteményüket.
Kósa András László a bukaresti közönségről szólva kifejtette, a fővárosban rengeteg a kulturális esemény, így a művészeti ágak szerint alakul az egyes eseményekre ellátogató közönség összetétele.
És sokat jelentenek számunkra a bukaresti kulturális intézményekkel való együttműködéseink, gyakorlatilag tényleg nem túlzás, hogy nincsenek a román fővárosban fesztiválok magyar jelenlét nélkül” – mondta az intézmény vezetője.
Kiemelte, hogy nemrég ért véget az évente szervezett animációs filmfesztivál, az Animest, amin szép számmal vettek részt magyar alkotók. Az Animest A kategóriás szemle, ami azt jelenti, hogy aki itt díjat nyert animációs alkotásával, az automatikusan Oscar-jelölté válik az Animációs kategóriában.
A Liszt Intézet szerteágazó, sokakat megszólító tevékenységet folytat a román fővárosban
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Kósa András László azt is kiemelte, hogy november 9–16 között tartják immár 19. alkalommal a Bukaresti Magyar Filmhetet, a szemle zárónapján a Bölöni-filmnek lesz a bukaresti díszbemutatója. A filmről és az erdélyi bemutatóról itt írtunk.
Nemcsak a magyarországi kultúrát, de a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját igyekszik bemutatni a román közönségnek a harminc éve létrejött bukaresti magyar intézet – mondta el a Krónikának Kósa András László igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!