Egyre erősödik a magyar kulturális jelenlét Bukarestben és más román városokban

A májusi Magyar Zene Fesztiválja, a szeptember végi-október eleji Bukfeszt – Bukaresti Magyar Színházi Fesztivál (az Országos Színházi Fesztiválra (FNT) meghívott produkciók mellett ez olyan lehetőség, ahol az erdélyi magyar színházak előadásait láthatja a román főváros közönsége). Szintén jelentős szemle az október eleji Jazznapok és a novemberi filmhét – itt magyar alkotásokat láthat a mozikedvelő közönség. De most a képzőművészeti kínálatunkat emelem ki:

Barcsay Jenő és Robert Capa művészete is bemutatkozik Bukarestben

Mint sorolta, októberben Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegtek a román fővárosban:

de a Robert Capa és magyar mesterek című tárlatot is megnyitották, amely a Bukaresti Fotófesztivál programjába illeszkedik.

Hozzátette, ez a tárlat két nagy fesztiválnak is része: a kortárs képzőművészeti szalonnak, illetve a Bucharest Graphic Days nagyszabású grafikai fesztiválnak is, ami november 1-jétől november 30-ig tart.

A kiállítás egyediségét az adja, hogy a fotós, színésznő lévén, olyan perspektívából, szemszögből, időben és olyan helyekről örökített meg pillanatokat, ahonnan és ahogyan senki más nem láthatja azokat. Hullan Zsuzsa Aase-díjas és Kis Csillag-díjas színésznő, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetettje.

korábban írtuk

Liszt Intézet a román fővárosban: nemcsak Bukarestben, de Szörényváron és Tulceán is népszerűsítik a magyar kultúrát

A magyar (és erdélyi magyar) kultúra számos szegmensét – zene, irodalom, színház-, film- és fotóművészet – megismerteti a közönséggel a román fővárosban immár 33 éve működő Liszt Intézet Bukarest.

Bukaresten túl: akiknek a nagyszüleik voltak magyarok

Kósa András Lászlótól azt is megkérdeztük, hogy Bukaresten kívül mely román városokba viszi el a Liszt Intézet a magyar kultúrát – ugyanis az elmúlt években Galacon és Brăilán is bemutatkoztak magyar programokkal.

„Három kiállításunk dolgozza fel a dunai hajózás történetét: az első rész a Széchenyitől az első világháborúig tartó korszakot mutatja be, a második a két világháború közötti periódust, a harmadik pedig a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakot.

igyekszünk is kimozdulni Bukarestből, amennyire csak tudunk” – mondta el Kósa András László. Megkérdeztük tőle azt is, hogy miként körvonalazódik számára: milyen a „fantomképe” annak a román nézőnek, aki Bukarestben vagy más román városokban a magyar kulturális kínálat iránt érdeklődik. „A kisebb román városokba általában nem, vagy csak alig-alig jut el a magyar kultúra, így számukra kuriózumnak számít és a közönség módfelett érdeklődő. Viszont közben a világhálón nagyon sokat hallanak a magyar sikerekről: akár a Nobel-díjról, hogy most a legfrissebbet említsem, de ugyanígy a magyar filmek jelentős nemzetközi díjairól.

Azt is elmondta, hogy a román városokban a közönségnek egy másik része „szakmai alapon” látogat el a rendezvényeikre. Például a dunai hajózást bemutató kiállításukra gyűjtők is érkeztek, akik felajánlották a témához kapcsolódó képeslap- vagy fotógyűjteményüket.

Milyen a magyar kultúra román közönsége?

Kósa András László a bukaresti közönségről szólva kifejtette, a fővárosban rengeteg a kulturális esemény, így a művészeti ágak szerint alakul az egyes eseményekre ellátogató közönség összetétele.

És sokat jelentenek számunkra a bukaresti kulturális intézményekkel való együttműködéseink, gyakorlatilag tényleg nem túlzás, hogy nincsenek a román fővárosban fesztiválok magyar jelenlét nélkül” – mondta az intézmény vezetője.

Kiemelte, hogy nemrég ért véget az évente szervezett animációs filmfesztivál, az Animest, amin szép számmal vettek részt magyar alkotók. Az Animest A kategóriás szemle, ami azt jelenti, hogy aki itt díjat nyert animációs alkotásával, az automatikusan Oscar-jelölté válik az Animációs kategóriában.