2009. november 20., 10:192009. november 20., 10:19
A november 25-én 80. születésnapját betöltő tudóst szülőfalujában, Bodosban a zsúfolásig megtelt református templomban köszöntötték barátai, tisztelői. A hét végén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke meghatódva elevenítette fel gyermek- és ifjúkora élményeiből azt, hogy milyen hajszálgyökerekből indult ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, illetve a székely falu társadalmának kutatása iránti érdeklődése.
„Dédapám negyvennyolcas tizedes volt, akinek nehéz kardjával a padláson játszadoztunk, de amely kardból végül is négy húsvágó kés lett. Egyik nagyapám köztudottan kormánypárti, azaz Tisza-párti volt, miközben egész Bodos ellenzéki, azaz Kossuth-párti volt, ezért a választásokkor gyakran dobálták meg a házuk ablakát.
És természetesen kisgyermekekként mi is részt vettünk a falu gazdasági életében, mert míg a felnőttek igavonó vagy tejelő állatot tartottak, mi, a kicsik, nyulakat és galambokat neveltünk, köményt szedtünk, és csépléskor hordtuk a pelyvát. Innen indultam, ezt az életre szóló útravalót kaptam a szülőföldemtől” – foglalta össze Egyed Ákos.
Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: felbecsülhetetlen az a munka, amellyel Egyed Ákos a magyarság, a székelység gerincét adó eszméket építi. Az erdővidéki akadémikust köszöntő Bona Gábor magyarországi történész arra emlékeztetett: Egyed Ákos jóvoltából Magyarországon is ismert immár az erdélyiek, a székelyek története.
„Egyed Ákos nagy ajándék Erdővidéknek, ugyanakkor Erdővidék nagy ajándéka a tudományos világ számára” – fejtette ki köszöntőbeszédében Demeter János, a megyei tanács alelnöke. Az eseményen, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföldi Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének fellépése zárt, köszöntőt mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Nagy István, Barót polgármestere, Kászoni Zoltán halbiológus és Sándor István bodosi református lelkész is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok