Egyed Ákos Erdővidék Kultúrájáért-díjat kapott

A november 25-én 80. születésnapját betöltő tudóst szülőfalujában, Bodosban a zsúfolásig megtelt református templomban köszöntötték barátai, tisztelői. A hét végén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke meghatódva elevenítette fel gyermek- és ifjúkora élményeiből azt, hogy milyen hajszálgyökerekből indult ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, illetve a székely falu társadalmának kutatása iránti érdeklődése.

„Dédapám negyvennyolcas tizedes volt, akinek nehéz kardjával a padláson játszadoztunk, de amely kardból végül is négy húsvágó kés lett. Egyik nagyapám köztudottan kormánypárti, azaz Tisza-párti volt, miközben egész Bodos ellenzéki, azaz Kossuth-párti volt, ezért a választásokkor gyakran dobálták meg a házuk ablakát.

És természetesen kisgyermekekként mi is részt vettünk a falu gazdasági életében, mert míg a felnőttek igavonó vagy tejelő állatot tartottak, mi, a kicsik, nyulakat és galambokat neveltünk, köményt szedtünk, és csépléskor hordtuk a pelyvát. Innen indultam, ezt az életre szóló útravalót kaptam a szülőföldemtől” – foglalta össze Egyed Ákos.

Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: felbecsülhetetlen az a munka, amellyel Egyed Ákos a magyarság, a székelység gerincét adó eszméket építi. Az erdővidéki akadémikust köszöntő Bona Gábor magyarországi történész arra emlékeztetett: Egyed Ákos jóvoltából Magyarországon is ismert immár az erdélyiek, a székelyek története.

„Egyed Ákos nagy ajándék Erdővidéknek, ugyanakkor Erdővidék nagy ajándéka a tudományos világ számára” – fejtette ki köszöntőbeszédében Demeter János, a megyei tanács alelnöke. Az eseményen, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföldi Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének fellépése zárt, köszöntőt mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Nagy István, Barót polgármestere, Kászoni Zoltán halbiológus és Sándor István bodosi református lelkész is.