2009. november 20., 10:192009. november 20., 10:19
A november 25-én 80. születésnapját betöltő tudóst szülőfalujában, Bodosban a zsúfolásig megtelt református templomban köszöntötték barátai, tisztelői. A hét végén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke meghatódva elevenítette fel gyermek- és ifjúkora élményeiből azt, hogy milyen hajszálgyökerekből indult ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, illetve a székely falu társadalmának kutatása iránti érdeklődése.
„Dédapám negyvennyolcas tizedes volt, akinek nehéz kardjával a padláson játszadoztunk, de amely kardból végül is négy húsvágó kés lett. Egyik nagyapám köztudottan kormánypárti, azaz Tisza-párti volt, miközben egész Bodos ellenzéki, azaz Kossuth-párti volt, ezért a választásokkor gyakran dobálták meg a házuk ablakát.
És természetesen kisgyermekekként mi is részt vettünk a falu gazdasági életében, mert míg a felnőttek igavonó vagy tejelő állatot tartottak, mi, a kicsik, nyulakat és galambokat neveltünk, köményt szedtünk, és csépléskor hordtuk a pelyvát. Innen indultam, ezt az életre szóló útravalót kaptam a szülőföldemtől” – foglalta össze Egyed Ákos.
Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: felbecsülhetetlen az a munka, amellyel Egyed Ákos a magyarság, a székelység gerincét adó eszméket építi. Az erdővidéki akadémikust köszöntő Bona Gábor magyarországi történész arra emlékeztetett: Egyed Ákos jóvoltából Magyarországon is ismert immár az erdélyiek, a székelyek története.
„Egyed Ákos nagy ajándék Erdővidéknek, ugyanakkor Erdővidék nagy ajándéka a tudományos világ számára” – fejtette ki köszöntőbeszédében Demeter János, a megyei tanács alelnöke. Az eseményen, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföldi Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének fellépése zárt, köszöntőt mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Nagy István, Barót polgármestere, Kászoni Zoltán halbiológus és Sándor István bodosi református lelkész is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok