2009. november 20., 10:192009. november 20., 10:19
A november 25-én 80. születésnapját betöltő tudóst szülőfalujában, Bodosban a zsúfolásig megtelt református templomban köszöntötték barátai, tisztelői. A hét végén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke meghatódva elevenítette fel gyermek- és ifjúkora élményeiből azt, hogy milyen hajszálgyökerekből indult ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, illetve a székely falu társadalmának kutatása iránti érdeklődése.
„Dédapám negyvennyolcas tizedes volt, akinek nehéz kardjával a padláson játszadoztunk, de amely kardból végül is négy húsvágó kés lett. Egyik nagyapám köztudottan kormánypárti, azaz Tisza-párti volt, miközben egész Bodos ellenzéki, azaz Kossuth-párti volt, ezért a választásokkor gyakran dobálták meg a házuk ablakát.
És természetesen kisgyermekekként mi is részt vettünk a falu gazdasági életében, mert míg a felnőttek igavonó vagy tejelő állatot tartottak, mi, a kicsik, nyulakat és galambokat neveltünk, köményt szedtünk, és csépléskor hordtuk a pelyvát. Innen indultam, ezt az életre szóló útravalót kaptam a szülőföldemtől” – foglalta össze Egyed Ákos.
Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kiemelte: felbecsülhetetlen az a munka, amellyel Egyed Ákos a magyarság, a székelység gerincét adó eszméket építi. Az erdővidéki akadémikust köszöntő Bona Gábor magyarországi történész arra emlékeztetett: Egyed Ákos jóvoltából Magyarországon is ismert immár az erdélyiek, a székelyek története.
„Egyed Ákos nagy ajándék Erdővidéknek, ugyanakkor Erdővidék nagy ajándéka a tudományos világ számára” – fejtette ki köszöntőbeszédében Demeter János, a megyei tanács alelnöke. Az eseményen, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföldi Szimfonikus Zenekar vonósnégyesének fellépése zárt, köszöntőt mondott Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Nagy István, Barót polgármestere, Kászoni Zoltán halbiológus és Sándor István bodosi református lelkész is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok