
2010. november 17., 10:072010. november 17., 10:07
„Egy korábbi beszélgetésen Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője azzal provokált minket, hogy a mai erdélyi magyar irodalomban van minden, de nincsenek nagy művek. Hát úgy gondolom, hogy Papp Attila jelenleg egy nagy mű megírásán dolgozik. Harmincegy éves, eddig két kötete jelent meg, ebből is látszik, hogy nem írja túl magát, inkább kivárja, amíg egy szöveg megérik” – mondta a költő beszélgetőtársa.
„Nem azt mondtam, hogy nincsenek nagy művek a mai erdélyi magyar irodalomban, hanem azt, hogy sokkal több a született tehetség, mint az igazán jó mű. Az építőelemek sok esetben nagyon jók az egyes szerzőknél, azonban gyakran ezeket nagy telkeken halmozzák fel, és itt, miután nem kezdenek el belőlük építkezni, felveri őket a gaz” – pontosított később Szilágyi István, aki szerint Papp Attila Zsolt magányos alkotó, olyan szempontból, hogy nem ő írja a verset, hanem a versek íratják meg vele magukat.
„Mégsem válik kiszolgáltatottá, hiszen amikor a kész szöveget elolvassuk, láthatjuk, hogy milyen jól kezeli a versformákat. Ez az írói hozzáállás veszélyeket is rejt magában, mert így előfordulhat, hogy a vers megtorpan önnön genézise előtt. Viszont ha szépen beszél a versekkel, ha engedi, hogy megszülessenek, akkor én szép jövőt jósolok neki” – mondta Szilágyi.
Szántai János kiemelte: az újabb versekben előfordul a Bradbury utca, a Lem tér vagy éppen a Calvino köz (mindhárom science fiction író nevére utal), de az alien alakja is felbukkan, és gyakran jelenik meg a Hold is, de nem úgy, mint a romantikus irodalomban, hanem a költő gyakran a Holdról szól hozzánk (Holdpolgár). „Ez meglátásom szerint új vonulat Papp Attila Zsolt költészetében, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy szerzőnk science fiction lírát művel” – fogalmazott Szántai. A hétfői találkozó felolvasással, majd kötetlen beszélgetéssel zárult.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.