Egerek, macskák, ördögök

A nap Templomárnyéki Egbert kalandjaival indult, az Egy egér naplója című Bálint Ágnes-mesét a Budapest Bábszínház adta elő. A zsúfolt Diákművelődési Házban az a fajta „jó zaj” előzte meg a produkciót, amely talán csak a bábszínházak előtt szokott kialakulni. Az élénk várakozás és az előadás első néhány percét kísérő feszült csend azonban hamar erősödő pusmogásba váltott, a tanító és az óvó nénik egyre hangosabb pisszegésével kísérve. A múzeumi csendéletek között született Egbert bonyodalmas történetének fejezetei – egérélet falun, a sajtgyárban vagy az élelmiszerüzletben – azonos intenzitással követték egymást, és az időről időre felbukkanó macska sem hozott már izgalmat a végéhez közeledő előadásba. A Budapesten frissen bemutatott előadás mindenesetre jó kritikákat kapott, hiszen újszerű ötletre épül: a kesztyűsbáb Egbert és néhány egér, macska kivételével a többi szereplőt és a díszletet háromdimenziós számítógépes grafikával jeleníti meg a rendező, Lénárt András.

Kisebb közönség előtt, a székházban játszotta felújított előadását, az Ördögűző tarisznyát a Puck Bábszínház magyar tagozata. A magyarországi Rumi László rendezésének első bemutatója 2001 decemberében volt. Ion Creangă Ivan Turbincă című meséjét Sütő András fordításában mutatja be a társulat úgy, hogy az előadásban játszó öt színész – Csortán Márton, Kötő Áron, Takács Enikő, György László és Szabó Attila – mindegyikének megismerhetjük az arcát. A produkció központi eleme a fenti, a lenti és a földi világot megjelenítő életfa, a szereplők pedig szintén a földi, földöntúli világ közti ellentét jegyeit viselik: az Istent, Szent Pétert, az ördögöket és a halált megjelenítő bábok embermagasságnál két fejjel nagyobbak, a gonosz bojár ugyanennyivel kisebb – és csak a két főszereplő jelenik meg „a maga valóságában”. A Puck színház egyébként különösen „ördögös évadot” kezdett, hiszen az Ördögűző tarisznyán kívül az Orbán János Dénes-regénye alapján készült Búbocska és az Ördögverő jóbarátok is szerepel a repertoáron. Utóbbit az Insomnia kávéházban adta elő este a társulat, a két népi bábhős – Vitéz László és Vasilache – kalandjait két nyelven is tolmácsolni próbálták a színészek. A meglehetősen egyszerű cselekmény megértésében nem is nyelvi nehézségek, inkább az erős háttérzaj akadályozta a közönséget. Jobb körülmények közt, a Puck színházban – szintén esti időpontban – szerepeltek a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábszínész szakos hallgatói. A Moliere nyomán született Szívek és szarvak című előadás úgynevezett „élőbábos” produkció, viszont a szereplők közül csak kevesen voltak képesek arra, hogy a bábok élettelenségét is megsejtessék.