
Lezárult a hétvégén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban hat napig tartó dráMA kortárs színházi találkozó.
2015. október 12., 00:232015. október 12., 00:23
A közönség hazai és határon túli drámaírók és rendezők munkáját tekinthette meg azokon az előadásokon, amelyek nem egyszer szembesítették a kérdéssel, hogy mit jelent a haza, a kisebbség és a hatalom.
Egyéves kihagyás után hívta ismét színházba a nagyérdeműt a hetedik kiadásához érkezett fesztivál, amely színvonalas programot kínált. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója elmondta, szeretné, ha az elkövetkező években a román színházi szakma képviselőit is meghívnák a találkozóra.
A rendezvény keretében a színház szerelmesei többek közt Sardar Tagirovsky fiatal rendezővel találkozhattak, aki a nagyváradi Szigligeti Színházban vitte színpadra Szíjgyártó Tímea-Aletta Az eset című darabját, amellyel a dráMÁzat II. pályázat nyertese lett. „A rendezés is csak egy szerep, amit adott esetben elhitetek a színészekkel vagy a nézőkkel. Azonban nem szabad túlságosan éreztetnem ezt, azt az érzést kell közvetíteni, hogy együtt játszunk a színészekkel, egy közös kalandon veszünk részt” – fejtette ki.
A dráMA részt vevői Alina Nelegával is találkozhattak, aki a szintén marosvásárhelyi Kincses Rékával együtt „négykezesen” írta és vitte színre a Double Bind produkciót, feldolgozva a városban élő romániai magyarok és románok közötti kapcsolatot, és kimondatlan feszültségeket. A kétszeres UNITER-díjas rendező elmondta, számára a legfontosabb fejlődés az volt, amikor „elszakadt a laptól” és elkezdett „valóban” együtt dolgozni a színészekkel, ösztöneikre alapozva.
A magyar–román kapcsolatról szólva Alina Nelega úgy fogalmazott, amíg a románoknak nem lesz alkalma megtanulni magyarul, megismerni az erdélyi magyarok kultúráját, addig nem is ismerhetik meg a lelki világukat, és tulajdonképpen nem is érthetik meg egymást.
Önelemzésre és az értékek újraértelmezésére késztette nézőit az Újvidéki Színház Bánk bán-előadása. A klasszikus szöveget kortárs értelmezésben vitte színre Urbán András rendező, választ keresve arra, hogy mit jelent a nemzet fogalma, főként a kisebbségi létben.
A második alkalommal meghirdetett dráMÁzat nevű drámapályázatra érkezett írásokból született kiadvány bemutatóján Nagy Pál színházigazgató rámutatott, kevesen írnak drámát Erdélyben. Példaként említette, hogy a pályázat debüt kategóriájába érkezett 82 írás közül csupán 15 volt erdélyi, a drámaíró kategóriában pedig 35-ből csupán 5 szerző.
A találkozó utolsó napján, pénteken a kolozsvári GroundFloor Group Paralel című produkciója, valamint Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámája hívta színházba a közönséget.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!