2010. június 01., 09:552010. június 01., 09:55
Mint elmondta, egyebek mellett egy operafesztivál megszervezését tervezi. „Ez a hely annyira sérült, annyi sebet kapott a történelem viharai során, hogy itt az ideje, hogy elkezdjük begyógyítani ezeket. És azt hiszem, hogy nagyapám (Bánffy Miklós – szerk. megj.) szellemében, aki a budapesti Operának is az igazgatója volt, ennek a helynek a sebeire nem a múzeumok csöndje, hanem a zene, a művészetek és a fiatalok nyüzsgése lesz a gyógyír” – fogalmazott az örökös.
Talán a fiatalok körében egyre divatosabb vámpír- és boszorkányfilmek teszik, talán az általános retró- és nosztalgiahangulat: tény, hogy Drakula „reneszánszát éli” világszerte. A kolozsvári Transilvania filmfesztivál (TIFF) szervezői pedig a tőlük már előző években is megszokott érzékkel alkalmazkodnak a trendekhez, és két Drakula-filmklasszikust is műsorra tűztek: Tod Browning angol nyelvű, 1931-es Draculáját és annak spanyol nyelvű „ikertestvérét”, amelyet George Melford rendezett, ugyanabban a díszletben és ugyanabban az évben.
Ez utóbbi számít a „mostohagyereknek”, talán a spanyol nyelv miatt. Tény azonban, hogy a filmtörténet hispán vámpírmozijának rendezője, ha élne, elégtételt érzett volna vasárnap este Bonchidán, ahova a viharos idő ellenére több mint ötszáz nézőt vonzott. Nyilván hatalmas érdeme volt ebben az amerikai gitárvirtuóznak, Gary Lucasnak is, aki a kétórás filmet élő gitárzenével kísérte végig. A vörös fényekkel belülről megvilágított romos kastélyépület, a sötét udvaron lobogó fáklyák, de még a vészjóslóan gomolygó fekete felhők is hozzájárultak ahhoz, hogy a nézőknek ne kelljen a szomszédba menniük egy kis hátborzongásért.
„Gyerekkorom óta, vagyis amióta olvastam Drakuláról, lenyűgöz ez az ország. Erdélyben, a bonchidai Bánffy-kastélyban Drakula-filmhez zenei aláfestést játszani: ez az egyik legjobb dolog, ami megtörténhetett velem” – nyilatkozta Gary Lucas. Habár a közel nyolcvan éve forgatott őshorrorfilm vérfagyasztónak szánt jelenetei a mai közönségből inkább derűt váltottak ki, mintsem ijedtséget, a gitárművész pszichedelikus játéka és a hely hangulata megtették a hatást: a közönség hatalmas tapssal jutalmazta az egyedülálló élményt.
Kevesen tudták, hogy a bábeli kavalkádban a számos külföldi meghívott, bukaresti filmrajongó és Erdélyre először rácsodálkozó művész között a közönség hátsó sorainak egyikében ott ült a kastély örökösnője, Bánffy Katalin egyik lánya, az Egyesült Államokban élő Bánffy Nicolette is. Édesanyja fiatal lányként hagyta el a kastélyt 1944-ben, és azóta nem volt lelkiereje visszatérni a családi kastély falai közé, habár Kolozsváron és környékén többször megfordult. Bánffy Nicolette azonban 2004 óta már többször járt Bonchidán, és a TIFF által premierként szervezett vetítésen személyesen is részt akart venni. „Csodálatos élmény ez nekem, fantasztikus volt látni a tömeget a kapu előtt – jelentette ki a Krónikának Bánffy Nicolette. – És remélem, hogy ez csak a kezdet.
Terveink között szerepel egy nemzetközi zenei fesztivál megrendezése a kastély falai között, hisz én is, férjem is rajongunk az operáért. Ezt egy karitatív célú rendezvényként álmodtuk meg, és ebben Marina Sturdza hercegnő is szerepet akar vállalni, és amelynek bevételeiből egyrészt árva gyerekeket támogatnánk, másrészt a kastély további felújításához járulnánk hozzá. A filmfesztivállal megkezdett együttműködést is folytatni szeretnénk.” Arra a kérdésre, hogy miért nem inkább egy csöndes múzeumot rendeznek be a nyilvánvalóan zajjal és nyüzsgéssel járó fesztiválok helyett, Bánffy Nicolette (aki bonchidai látogatásai során a kastélyban lakik férjével) azt mondta: nagyapja, a Helikon-alapító Bánffy Miklós is benne volt a társadalmi és kulturális élet sűrűjében, és nekik ezt az örökséget kell továbbvinniük.
„Ez a hely annyira sérült, annyi sebet kapott a történelem viharai során, hogy itt az ideje, hogy elkezdjük begyógyítani ezeket. És azt hiszem, hogy nagyapám szellemében, aki a budapesti Operának is az igazgatója volt, ennek a helynek a sebeire nem a múzeumok csöndje, hanem a zene, a művészetek és a fiatalok nyüzsgése lesz a gyógyír” – tette hozzá az örökösnő, aki bevallotta: az elején édesanyjához hasonlóan rettegett hazajönni, és szembenézni a pusztuló családi otthon látványával, de most már úgy érzi, a bonchidai Bánffy-kastély megmenekült és élni fog.
Szerző: Tofán Koós Imola
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.