
Fotó: Biró István
A nyolcvanas évek valóságshow-jának nevezte Visky András rendező Dragomán György Kalucsni című drámáját, melyet szerdán mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2016. november 14., 16:282016. november 14., 16:28
2016. november 14., 17:522016. november 14., 17:52
A szerdai ősbemutatóról a színház stúdiótermében, a felállított díszlet előtt beszéltek az alkotók egy hétfői sajtótájékoztatón. A Miklósi Dénes által tervezett díszlet egy 80-as évekbeli bútorokkal, tárgyakkal és képekkel berendezett emeleti tömbházlakás keresztmetszete; üvegfal választja le a nézőtérről.
Visky András kijelentette: az előadás voltaképpen bevezetés a nyolcvanas évekbe. A történet középpontjában álló családnak az válik az egyetlen céljává, hogy elhagyja az országot. Ezáltal azonban belekerül a kommunista politikai rendőrség, a Szekuritáte látókörébe, és „a rendszer bedarálja őket\". Az előadás a háromgenerációs család két házkutatás közötti történetét jeleníti meg, Visky András szerint úgy, hogy a nyolcvanas éveket megélt nézők maguk is hozzátehessék a saját történetüket, de a kor tapasztalatával nem rendelkező mai középiskolások is megértsék a rendszer lényegét.
„Azt mondhatnánk, hogy túl vagyunk a nyolcvanas éveken, de nem” – jelentette ki a rendező, aki szerint feldolgozásra vár minden, ami nem lett az elmúlt harminc évben közbeszéd tárgyává, nem lett a mai gyermekek ismeretévé. Hozzátette: a lakásbelsőt a közönségről leválasztó üvegfallal azt szerette volna érzékeltetni, hogy mindaz, ami látszik, élő színház, de egyben múzeum is. Az előadás nézői számára az üvegfalon kívül olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyeket erdélyi értelmiségiekről: Gál Ernőről, Kántor Lajosról, Cs. Gyímesi Éváról, Könczey Ádámról és Markó Béláról készített a Szekuritáte.
A családapát alakító Dimény Áron elmondta, szülőként is lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy a 21. században is azok a normák szerint építi fel az életét, amelyekben a 80-as években szocializálódott. „Ha ez a kollektív öntudatunkban elsikkad, fennáll annak az esélye, hogy elkezdjük ismételni a múltat. Nem szeretném, hogy a gyermekeim megéljék a diktatúra élményét” – magyarázta személyes olvasatát Dimény Áron. Az előadás további főbb szerepeiben Kézdi Imola, Sigmond Rita, Kali Andrea, Albert Csilla és Szűcs Ervin láthatók. A jelmezeket Carmencita Brojboiu tervezte.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!