
Fotó: Biró István
A nyolcvanas évek valóságshow-jának nevezte Visky András rendező Dragomán György Kalucsni című drámáját, melyet szerdán mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2016. november 14., 16:282016. november 14., 16:28
2016. november 14., 17:522016. november 14., 17:52
A szerdai ősbemutatóról a színház stúdiótermében, a felállított díszlet előtt beszéltek az alkotók egy hétfői sajtótájékoztatón. A Miklósi Dénes által tervezett díszlet egy 80-as évekbeli bútorokkal, tárgyakkal és képekkel berendezett emeleti tömbházlakás keresztmetszete; üvegfal választja le a nézőtérről.
Visky András kijelentette: az előadás voltaképpen bevezetés a nyolcvanas évekbe. A történet középpontjában álló családnak az válik az egyetlen céljává, hogy elhagyja az országot. Ezáltal azonban belekerül a kommunista politikai rendőrség, a Szekuritáte látókörébe, és „a rendszer bedarálja őket\". Az előadás a háromgenerációs család két házkutatás közötti történetét jeleníti meg, Visky András szerint úgy, hogy a nyolcvanas éveket megélt nézők maguk is hozzátehessék a saját történetüket, de a kor tapasztalatával nem rendelkező mai középiskolások is megértsék a rendszer lényegét.
„Azt mondhatnánk, hogy túl vagyunk a nyolcvanas éveken, de nem” – jelentette ki a rendező, aki szerint feldolgozásra vár minden, ami nem lett az elmúlt harminc évben közbeszéd tárgyává, nem lett a mai gyermekek ismeretévé. Hozzátette: a lakásbelsőt a közönségről leválasztó üvegfallal azt szerette volna érzékeltetni, hogy mindaz, ami látszik, élő színház, de egyben múzeum is. Az előadás nézői számára az üvegfalon kívül olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyeket erdélyi értelmiségiekről: Gál Ernőről, Kántor Lajosról, Cs. Gyímesi Éváról, Könczey Ádámról és Markó Béláról készített a Szekuritáte.
A családapát alakító Dimény Áron elmondta, szülőként is lépten-nyomon azt tapasztalja, hogy a 21. században is azok a normák szerint építi fel az életét, amelyekben a 80-as években szocializálódott. „Ha ez a kollektív öntudatunkban elsikkad, fennáll annak az esélye, hogy elkezdjük ismételni a múltat. Nem szeretném, hogy a gyermekeim megéljék a diktatúra élményét” – magyarázta személyes olvasatát Dimény Áron. Az előadás további főbb szerepeiben Kézdi Imola, Sigmond Rita, Kali Andrea, Albert Csilla és Szűcs Ervin láthatók. A jelmezeket Carmencita Brojboiu tervezte.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!