Dorombszó Zengőpatakán: mese a népi hangszerekről

Félő, hogy a gépzene fokozatosan kiszorítja a népi zenét, és elvesznek a hagyományaink – indokolta Imreh-Marton István igazgató a Kovászna Megyei Művelődési Központ kezdeményezését, amellyel a népi hangszereket próbálják népszerűsíteni a gyerekek körében. A központ munkatársai úgy döntöttek, hogy mesét íratnak a hangszerekről, színpadra viszik, és a lehető legtöbb óvodában és iskolában bemutatják.

A keretmesét a népi hangszereket is készítő Csibi Szabolcs zenész írta, aki a Folker együttes tagjaként az egyik gyerekeknek szánt lemezükhöz találta ki a történetet. Az alapötlet szerint a hagyományos és elektronikus zene kapcsolata jelenik meg a színpadra szánt műben. Csibi Szabolcs szerint nem a kettő szembeállításából ered a konfliktus, hanem abból, hogy a modern zene bűvöletében hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hagyományainkról, és erről szól a mese: a Dorombszó. A hangszerek világában, Pentatónia tartományban Zengőpataka egy kis falu. Ott élnek a Fafúvósok – Furulya és Tilinka – és a Vonósok – Mozsika, Kontra és Bőgő –, a falu szélén pedig Kobza és Doromb. A hangszerek között vannak villongások, de azt Violin Mester, az őket irányító manó mindig elsimítja. Ebbe az idilli világba azonban egy nap berobban Dézsi manó, a lemezlovas, akinek nincs szüksége a hangszerekre, és a könnyű, dologtalan lét ígéretével elcsábítja, majd kizsákmányolja, végül eltaszítja őket. A konfliktust – mint minden mesében – a legkisebb, ezúttal a csángó népzene világát idéző Doromb oldja meg. A történetben van testvérvillongás, és szerelmi szálak is szövődnek – folyamatosan pörög a cselekmény. A mesét a székesfehérvári Adorján Viktor, az erdővidéki színjátszó táborok vezetője, az erdélyi műkedvelő színészek irányítója alkalmazta színpadra, és rendezőként is ő jegyzi a produkciót. A mesejátékban a Tamási Áron Színház két hivatásos színésze, Piroska Klára és László Károly mellett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola diákszínpadának tanulói szerepelnek. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen István, aki ismert helyi zenekarokban, a Fabatkában és a Tündérgroundban játszik. A mesében az élő népi zene és az elektronikus zene váltakozik, bár a történetben ez utóbbinak negatív szerep jutott, mégis a műfaj minőségi változata hangzik fel. Minden előadás után a gyermekközönség is felmehet a színpadra, ahol kézbe vehetik és kipróbálhatják a hangszereket.

Az alkotók holnap 19 órától nyilvános főpróbát, szombaton 19 órától pedig hivatalos bemutatót tartanak a Kovásznai Városi Művelődési Házban.