Félő, hogy a gépzene fokozatosan kiszorítja a népi zenét, és elvesznek a hagyományaink – indokolta Imreh-Marton István igazgató a Kovászna Megyei Művelődési Központ kezdeményezését, amellyel a népi hangszereket próbálják népszerűsíteni a gyerekek körében. A központ munkatársai úgy döntöttek, hogy mesét íratnak a hangszerekről, színpadra viszik, és a lehető legtöbb óvodában és iskolában bemutatják.
A keretmesét a népi hangszereket is készítő Csibi Szabolcs zenész írta, aki a Folker együttes tagjaként az egyik gyerekeknek szánt lemezükhöz találta ki a történetet. Az alapötlet szerint a hagyományos és elektronikus zene kapcsolata jelenik meg a színpadra szánt műben. Csibi Szabolcs szerint nem a kettő szembeállításából ered a konfliktus, hanem abból, hogy a modern zene bűvöletében hajlamosak vagyunk megfeledkezni a hagyományainkról, és erről szól a mese: a Dorombszó. A hangszerek világában, Pentatónia tartományban Zengőpataka egy kis falu. Ott élnek a Fafúvósok – Furulya és Tilinka – és a Vonósok – Mozsika, Kontra és Bőgő –, a falu szélén pedig Kobza és Doromb. A hangszerek között vannak villongások, de azt Violin Mester, az őket irányító manó mindig elsimítja. Ebbe az idilli világba azonban egy nap berobban Dézsi manó, a lemezlovas, akinek nincs szüksége a hangszerekre, és a könnyű, dologtalan lét ígéretével elcsábítja, majd kizsákmányolja, végül eltaszítja őket. A konfliktust – mint minden mesében – a legkisebb, ezúttal a csángó népzene világát idéző Doromb oldja meg. A történetben van testvérvillongás, és szerelmi szálak is szövődnek – folyamatosan pörög a cselekmény. A mesét a székesfehérvári Adorján Viktor, az erdővidéki színjátszó táborok vezetője, az erdélyi műkedvelő színészek irányítója alkalmazta színpadra, és rendezőként is ő jegyzi a produkciót. A mesejátékban a Tamási Áron Színház két hivatásos színésze, Piroska Klára és László Károly mellett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskola diákszínpadának tanulói szerepelnek. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen István, aki ismert helyi zenekarokban, a Fabatkában és a Tündérgroundban játszik. A mesében az élő népi zene és az elektronikus zene váltakozik, bár a történetben ez utóbbinak negatív szerep jutott, mégis a műfaj minőségi változata hangzik fel. Minden előadás után a gyermekközönség is felmehet a színpadra, ahol kézbe vehetik és kipróbálhatják a hangszereket.
Az alkotók holnap 19 órától nyilvános főpróbát, szombaton 19 órától pedig hivatalos bemutatót tartanak a Kovásznai Városi Művelődési Házban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok