„Nem lehet úgy dolgozni, hogy valami díjra készülsz” – mondta Dimény Áron a kolozsvári Livingroom nevű színházi beszélgetéssorozat vendégeként, abból az alkalomból, hogy pénteken ő vette át a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulati elismerését, a Bánffy Miklós-vándoríjat. Dimény Áron második Bánffy-díját a Viktor avagy a gyermekuralom péntek esti előadása után vehette át a darab főszerepéért.
2016. január 31., 17:232016. január 31., 17:23
Korábban 2002-ben ismerte el a színház társulata színpadi teljesítményét. A díjátadót követő beszélgetésen a színészt a színház emeleti előcsarnokában kollégái, Albert Csilla és Bodolai Balázs kérdezgették eddigi pályafutásáról, illetve személyes életéről. Dimény elmondta: elég régóta van a pályán ahhoz, hogy tudja értékelni a szakmai elismeréseket, ugyanakkor veszélyes, ha egy színész megelégedik mindenkori teljesítményével. A közönség rövid diavetítésen követhette nyomon, hogyan vált Dimény Áron gyerekből elismert színművésszé.
Dimény a Nagyvárad melletti Biharpüspökiben töltötte gyerekkorát, a magyar–román határ közvetlen közelében. A kétszeres Bánffy-díjas színművész elismerően szólt tanárairól, többek között Biró József, Csíky András, Hatházi András és Salat Lehel érdemeit méltatta, hangsúlyozva: sok függött azoktól az emberektől, akik körülvették. Diákkorában szakmai rivalizálás volt a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák között, ennek kapcsán leszögezte: ha valaki igazán tehetséges, nincs az a főiskola, amelyik el tudja rontani. Szóvá tette, hogy Románia a színészmesterséget lekicsinyli, amikor hivatalosan „szolgáltató művészetként” határozza meg, szemben a rendezőkkel, díszlettervezőkkel, akiknek hivatalos kategóriája „alkotóművész”. Pedig nem ritkán fordul elő, hogy a „színészek találják, ki az előadást”.
A vidám hangulatú beszélgetés hirtelen komolyra fordult, amikor Bodoali Balázs az alig pár hete elhuny édesapjáról kérdezte Dimény Áront. A színművész elmondta: a veszteséget családja szűk körében kívánja feldolgozni, ugyanakkor jól esett a családjának az, hogy sok ember állt mellettük, szólt pár jó szót. Szóba került az is, hogy Dimény egy betegség alkalmával nagyon közel került a halálhoz.
Elmondta: légionárius betegsége volt, amelyet egy ritka baktériumfaj okoz. Hogy mennyire komoly volt a gond, az inkább Albert Csilla visszaemlékezéséből derült ki, aki elmondta, hogy sírtak, amikor meglátogatták a kórházban, olyan rossz volt az állapota.
Az est folyamán a beszélgetést hangulatát zenéléssel oldották a kolozsvári társulat tagjai, Laczó Júlia színművész pedig időközben különleges csemegét főzött a közönségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!