
„Nem lehet úgy dolgozni, hogy valami díjra készülsz” – mondta Dimény Áron a kolozsvári Livingroom nevű színházi beszélgetéssorozat vendégeként, abból az alkalomból, hogy pénteken ő vette át a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulati elismerését, a Bánffy Miklós-vándoríjat. Dimény Áron második Bánffy-díját a Viktor avagy a gyermekuralom péntek esti előadása után vehette át a darab főszerepéért.
2016. január 31., 17:232016. január 31., 17:23
Korábban 2002-ben ismerte el a színház társulata színpadi teljesítményét. A díjátadót követő beszélgetésen a színészt a színház emeleti előcsarnokában kollégái, Albert Csilla és Bodolai Balázs kérdezgették eddigi pályafutásáról, illetve személyes életéről. Dimény elmondta: elég régóta van a pályán ahhoz, hogy tudja értékelni a szakmai elismeréseket, ugyanakkor veszélyes, ha egy színész megelégedik mindenkori teljesítményével. A közönség rövid diavetítésen követhette nyomon, hogyan vált Dimény Áron gyerekből elismert színművésszé.
Dimény a Nagyvárad melletti Biharpüspökiben töltötte gyerekkorát, a magyar–román határ közvetlen közelében. A kétszeres Bánffy-díjas színművész elismerően szólt tanárairól, többek között Biró József, Csíky András, Hatházi András és Salat Lehel érdemeit méltatta, hangsúlyozva: sok függött azoktól az emberektől, akik körülvették. Diákkorában szakmai rivalizálás volt a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák között, ennek kapcsán leszögezte: ha valaki igazán tehetséges, nincs az a főiskola, amelyik el tudja rontani. Szóvá tette, hogy Románia a színészmesterséget lekicsinyli, amikor hivatalosan „szolgáltató művészetként” határozza meg, szemben a rendezőkkel, díszlettervezőkkel, akiknek hivatalos kategóriája „alkotóművész”. Pedig nem ritkán fordul elő, hogy a „színészek találják, ki az előadást”.
A vidám hangulatú beszélgetés hirtelen komolyra fordult, amikor Bodoali Balázs az alig pár hete elhuny édesapjáról kérdezte Dimény Áront. A színművész elmondta: a veszteséget családja szűk körében kívánja feldolgozni, ugyanakkor jól esett a családjának az, hogy sok ember állt mellettük, szólt pár jó szót. Szóba került az is, hogy Dimény egy betegség alkalmával nagyon közel került a halálhoz.
Elmondta: légionárius betegsége volt, amelyet egy ritka baktériumfaj okoz. Hogy mennyire komoly volt a gond, az inkább Albert Csilla visszaemlékezéséből derült ki, aki elmondta, hogy sírtak, amikor meglátogatták a kórházban, olyan rossz volt az állapota.
Az est folyamán a beszélgetést hangulatát zenéléssel oldották a kolozsvári társulat tagjai, Laczó Júlia színművész pedig időközben különleges csemegét főzött a közönségnek.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!