
„Nem lehet úgy dolgozni, hogy valami díjra készülsz” – mondta Dimény Áron a kolozsvári Livingroom nevű színházi beszélgetéssorozat vendégeként, abból az alkalomból, hogy pénteken ő vette át a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulati elismerését, a Bánffy Miklós-vándoríjat. Dimény Áron második Bánffy-díját a Viktor avagy a gyermekuralom péntek esti előadása után vehette át a darab főszerepéért.
2016. január 31., 17:232016. január 31., 17:23
Korábban 2002-ben ismerte el a színház társulata színpadi teljesítményét. A díjátadót követő beszélgetésen a színészt a színház emeleti előcsarnokában kollégái, Albert Csilla és Bodolai Balázs kérdezgették eddigi pályafutásáról, illetve személyes életéről. Dimény elmondta: elég régóta van a pályán ahhoz, hogy tudja értékelni a szakmai elismeréseket, ugyanakkor veszélyes, ha egy színész megelégedik mindenkori teljesítményével. A közönség rövid diavetítésen követhette nyomon, hogyan vált Dimény Áron gyerekből elismert színművésszé.
Dimény a Nagyvárad melletti Biharpüspökiben töltötte gyerekkorát, a magyar–román határ közvetlen közelében. A kétszeres Bánffy-díjas színművész elismerően szólt tanárairól, többek között Biró József, Csíky András, Hatházi András és Salat Lehel érdemeit méltatta, hangsúlyozva: sok függött azoktól az emberektől, akik körülvették. Diákkorában szakmai rivalizálás volt a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák között, ennek kapcsán leszögezte: ha valaki igazán tehetséges, nincs az a főiskola, amelyik el tudja rontani. Szóvá tette, hogy Románia a színészmesterséget lekicsinyli, amikor hivatalosan „szolgáltató művészetként” határozza meg, szemben a rendezőkkel, díszlettervezőkkel, akiknek hivatalos kategóriája „alkotóművész”. Pedig nem ritkán fordul elő, hogy a „színészek találják, ki az előadást”.
A vidám hangulatú beszélgetés hirtelen komolyra fordult, amikor Bodoali Balázs az alig pár hete elhuny édesapjáról kérdezte Dimény Áront. A színművész elmondta: a veszteséget családja szűk körében kívánja feldolgozni, ugyanakkor jól esett a családjának az, hogy sok ember állt mellettük, szólt pár jó szót. Szóba került az is, hogy Dimény egy betegség alkalmával nagyon közel került a halálhoz.
Elmondta: légionárius betegsége volt, amelyet egy ritka baktériumfaj okoz. Hogy mennyire komoly volt a gond, az inkább Albert Csilla visszaemlékezéséből derült ki, aki elmondta, hogy sírtak, amikor meglátogatták a kórházban, olyan rossz volt az állapota.
Az est folyamán a beszélgetést hangulatát zenéléssel oldották a kolozsvári társulat tagjai, Laczó Júlia színművész pedig időközben különleges csemegét főzött a közönségnek.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!