
A legtöbb díjat, négyet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vihette haza, ebből hármat Az igazság gyertyái című produkcióért
Fotó: Tompa Miklós Társulat
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kapta a legtöbb díjat a Színházi Kritikusok Céhének keddi budapesti díjátadóján, amelyen a 2023/2024-es évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismerték el. A nagyváradi teátrumnak is jutott elismerés.
2024. szeptember 18., 10:532024. szeptember 18., 10:53
A szervezet közleménye szerint húsz független, kő- és befogadó színház előadásai és művészei szerepeltek a Színikritikusok díja 14 kategóriájának várományosai között.
Sebestyén Aba rendezéséért, amely a legjobb kőszínházi előadás lett, és amelyért Székely Csaba író megkapta a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg díját, B. Fülöp Erzsébet pedig a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.
Az Örkény Színház és a Katona József Színház is három kategóriában nyert. Az Örkény Klara és a Nap című darabja lett a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás, Zsigmond Emőkét (Lidércek, Shaxpeare, Delírium) a női epizódszereplők, Znamenák Istvánt (Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza) pedig a férfi epizódszereplők között díjazták.
A Katona József Színház az Extázisért a legjobb díszlet (tervező: Devich Botond), a Pekingi őszért pedig a legjobb jelmez (tervező: Szakos Kriszta) díját kapta meg. Mentes Júlia az Extázisban nyújtott alakításáért szintén megkapta a legjobb női epizódszereplő díját.
Az MTI által ismertetett közleményben kiemelték: a díj történetében először fordult elő, hogy hármas holtverseny alakult ki egy kategóriában, a legjobb női epizódszereplő díját ugyanis Zsigmond Emőke és Mentes Júlia mellett
A Radnóti Színház és a Stúdió K alkotói két-két kategóriában bizonyultak a legjobbnak. A Stúdió K Prudencia Hart különös kivetkezése című produkciója (rendező: Kovács D. Dániel) lett a legjobb független színházi előadás, és a darab fordításáért, az előadás szövegének létrehozásáért Závada Péter különdíjat kapott.
A Radnóti Színház Oidipusz című előadásában nyújtott alakításáért Pál Andrásnak ítélték a legjobb férfi főszereplő díját, a legígéretesebb pályakezdő pedig Major Erik lett. A fiatal színészt harmadszor jelölték az elismerésre, 2022-ben és 2023-ban még a szombathelyi Weöres Sándor Színház, idén már a Radnóti Színház tagjaként szerepelt a listán, de mivel a céhtagok különösen ebben a kategóriában több évad teljesítményét is figyelembe veszik, az elismerés mindkét színházat illeti – mutattak rá a közleményben.
A legjobb szórakoztató színházi előadás a Novák Eszter rendezte Csárdáskirálynő, a Nagyváradi Szigligeti Színház produkciója lett
Fotó: Szigligeti Színház
Egy-egy díj került Budaörsre és Nagyváradra: a legjobb rendezésért járó elismerést Kovalik Balázsnak ítélték a Budaörsi Latinovits Színház Liliom című előadásáért,
A legjobb színházi zenéért egy koprodukciós előadást díjaztak: a Benoit Produkció és a Szentendrei Teátrum Üvöltő szelek című darabját (zeneszerző: Kákonyi Árpád).
Néhány díjazott nevét már korábban nyilvánosságra hozták. A Színházi Kritikusok Céhe életműdíjjal ismerte el Hernyák György vajdasági rendezőt. Az évadokon átívelő, progresszív, társadalmi értelemben is jelentős munkát végző társulatok vagy személyek, illetve ilyen előadások számára adható Jövő díjat a Stereo Akt kapta. A szervezet különdíjjal ismerte el a THEALTER fesztivált.
A Színházi Kritikusok Céhe idén 45. alkalommal adta át a Színikritikusok díját, a Trafóban tartott gálán a Loupe Színházi Társulás működött közre.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!