2010. szeptember 06., 08:482010. szeptember 06., 08:48
„Ez a kiállítás Kolozsvár művészeti közelmúltjáról szól. A tény, hogy kétszázan gyűltek össze a megnyitón, igazolja, hogy a mai művészet látókörébe is be lehet vonni egy négy évtizede elhunyt festő gazdag hagyatékát” – nyilatkozta a Krónikának Murádin Jenő művészettörténész a Darkó László festőművész halálának negyvenedik évfordulóján megrendezett kiállítás hétvégi megnyitóját követően.
A Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában tartott ünnepélyes megnyitón elsőként Călin Stegerean, a múzeum igazgatója szólalt fel. Rövid köszöntőjét követően Murádin Jenő mutatta be a tárlatot. A kiállítást megelőzően Darkó László hozzátartozói és barátai a Házsongárdi temetőben, a festő sírjánál helyezték el a kegyelet koszorúit.
A művészettörténész elmondta: a kiállítás különlegessége abban áll, hogy Darkó László az 50-es, 60-as években egyedülálló jelenség volt Kolozsváron. A tordai születésű festőművész a művészettörténet doktora is volt egy személyben. „Ebben a kettősségben tárul fel az ő hagyatéka, tájkép és portré festészete” – mutatott rá Murádin Jenő. A művészettörténész hozzáfűzte, az, hogy a közel hetven festményt felvonultató kiállítás egyáltalán létrejöhetett, Szőcs Margit érdeme, aki gondosan kezelte Darkó hagyatékát, a kiállítás szükséges anyagi feltételeit az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának vezetője, Szép Gyula teremtette elő.
Viorica Guy Marica művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, aki személyesen ismerte Darkó Lászlót, saját személyes élményeit elevenítette fel, így az érdeklődők betekintést nyerhettek abba is, hogy milyen volt a festőművész emberközelből.
A megnyitón bemutatták a kiállítás kurátora, Kovács Árpád művészettörténész Darkó Lászlóról szóló monográfiáját, amely a festőművész családtörténetét és pályáját mutatja be. A kiállítás kurátora is köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult az emlékkiállítás létrejöttéhez. Ezt követően Bardocz Sándor és Essig József a festő pályáját bemutató kisfilmjét vetítették le.
A tárlat megnyitóját Márkos Albert és Ortenszky Gyula, a Kolozsvári Filharmónia zenészeinek fellépése zárta: Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című darabját adták elő. Darkó László festő, művészettörténész, restaurátor 1924. május 22-én született Tordán.
Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, illetve Bolyai Tudományegyetem végezte, 1948-ban művészettörténeti doktori címet szerzett. Elsősorban portrékat és tájképeket festett, ugyanakkor több esszét írt a művészetről. Restaurátorként is működött: 1956–57-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban középkori falfestményeket tárt föl. 1970-ben hunyt el Kolozsváron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok