2012. március 28., 08:462012. március 28., 08:46
„Majd 50 éves vagyok, és ez nem könnyű létállapot, ilyenkor az embernek meg kell vizsgálnia magát, hogy mit termett” – vallotta be az anyai ágon erdélyi felmenőkkel rendelkező alkotó. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztőjének kérdésére, a kritikusként is termékeny és elismert Horkay Bartis Attila író és Kemény István költő Amiről lehet című beszélgetőkönyve kapcsán – amelyről hoszszabb elemzést is közölt – kifejtette: az irodalom nem szövegekből, hanem személyiségekből áll.
„A szöveg mögött ott kell lennie a személyi hitelnek. Aki jó író az jó arc is, a jó arcok pedig már jó írók. Nem lehet hazudni az irodalmat – mutatott rá Horkay. – Jobban szeretek életrajzokat olvasni, mint irodalmat. Kemény István viszonya a kultúrájához, az életéhez, amely a beszélgetőkönyvből felsejlik, fontos tapasztalat volt számomra” – foglalta össze Horkay Hörcher Ferenc.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztétika tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának alelnöke egyébként Szegeden, Budapesten, Oxfordban és Brüsszelben végezte bölcsésztanulmányait, a jelen lévő egyetemistáknak pedig azt tanácsolta, hogy „vadásszák le” a még élő írókat, hallgassák meg, hogyan olvasnak föl, hogyan vélekednek az élet dolgairól.
Legutóbbi, 2011-ben megjelent A Dante-paradoxon című verseskötetéről elmondta: 40 éves kor után, „az emberélet útjának felén” nem lehet megkerülni a fontos kérdéseket, és a fontos embereket. „Dante azért fontos számomra, mert ezt az élet felén bekövetkező kapuzárási pánikot éppen ő fogalmazza meg először és brilliánsan az Isteni színjátékban” – mutatott rá Horkay, majd felolvasott a verseskötetből.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.