Komoly belső konfliktus árnyékolja be a kolozsvári Ecsetgyár kortárs kulturális központ sikereit. A 2009-ben egy elhagyott gyárépületben indított, párját ritkító kezdeményezés mára az ország egyik jelentős kulturális központja lett, amelynek külföldön is nagyon jó híre van.
2016. február 04., 19:422016. február 04., 19:42
Újszerűsége abban áll, hogy civil kezdeményezésből indult, a kortárs művészeket karolja fel, és alternatívát kínál a „hagyományos” művészeti intézményekkel szemben.
A központ eredeti vezetősége, az Ecsetgyár Föderáció szerdai közleményében arról tájékoztat, hogy három művész, Berszán Zsolt, Daria Dumitrescu és Florin Ştefan az év elején kivált a szervezetből, és két újat alapított, az Ecsetgyári Művészek Egyesületét és az Ecsetgyári Galériák és Művészek Föderációját. Emellett a központ életében részt vevő mintegy 60 művész és kultúraszervező tudta és beleegyezése nélkül mindössze hármuk nevében az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalánál (OHIM) levédették az Ecsetgyár (Fabrica de Pensule) márkanevet közösségi védjegyként, illetve a központ logóját is, holott utóbbi az Ecsetgyár Föderáció szellemi tulajdonát képezi.
Az Ecsetgyár vezetősége, köztük Szakáts István elnök által aláírt közlemény kitér arra, hogy az Ecsetgyár Föderáció, valamint a központban működő független társulatok és szervezetek (ReciprocA, GroundFloor Group, Colectiv A, Plan B Galéria) jogi útra terelik az ügyet, az Ecsetgyár azonban addig is a megszokott módon működik tovább, és remélik, hogy a konfliktus nem ingatja meg a közönség bizalmát a központ iránt.
Az Observator Cultural című hetilap egyébként úgy tudja, hogy az intézményben elmérgesedő konfliktusok már közel egy éve rányomják a bélyegüket a hangulatra az Ecsetgyárban. A márkanevet önhatalmúlag levédő triumvirátus közül Florin Ştefan a Clujcultural.ro portálnak nyilatkozva elmondta, a márkanév levédése Daria Dumitrescu ötlete volt, aki szerinte elsőként karolta fel a kezdeményezést, sőt az épületet is ő találta meg hozzá, és a többi művészt is ő vonta be az új projektbe.
Szerinte Szakáts István önhatalmúlag nevezi magát a föderáció elnökének, holott soha senki nem választotta meg őt erre a tisztségre, sőt az úgynevezett vezetőtanács sem létezik. Szakátsék szemére veti ugyanakkor, hogy átláthatatlan módon kezelték az Ecsetgyár ügyeit, nem adtak információkat a hozzájuk befolyt támogatásokról – ezeket az aggályaikat pedig a városházával is közölték.
Florin Ştefan azt is kifogásolta, hogy Szakáts politikai botrányba „keverte bele” az Ecsetgyárat azzal, hogy befogadták a Musai-Muszáj Egyesület által a kolozsvári kétnyelvű helységnévtáblák ügyében szervezett közvitát, ahol nyíltan támadták a városházát, annak ellenére, hogy onnan jelentős támogatásokat kap az intézmény.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
szóljon hozzá!