
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Júlia, szép leány című előadását és a Csíki Kamarazenekar nyitóhangversenyét emelte ki az idei Csíkszeredai Városnapok programjából a város polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán.
2013. augusztus 05., 17:032013. augusztus 05., 17:03
„A népművészetre, hagyományőrzésre felépített szombat is nagyon színvonalas programot kínált. Talán az egész országban nincs példa arra, hogy a városnapokon egy teljes nap a hagyományőrzésről szóljon – fogalmazott az elöljáró a Székelyhon kérdésére. – Összességében abban is megerősödhettünk, hogy az a törekvés, amit évekkel ezelőtt elindított a szervezőcsapat Antal Attila alpolgármesterrel az élen, az most már tényleg beérett.\"
Ráduly emlékeztetett arra is, hogy a pityókafesztivál végén bemutatták a Márton Áron-szoborcsoport makettjét, amelyet a jövőre nézve fontos momentumként értékelt. Sárpátki Zoltán háromalakos szoborkompozícióját a polgármester reményei szerint a jövő évi városnapokon fel is avatják a Szabadság téren lobogó székely zászló helyén.
A Csíkszeredai Városnapok Szabadság téri színpadán szombat este mutatták be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új táncjátékát, amely Nyírő József Júlia szép leány című művéből készült. A bemutató előtt tartották a Kosz Szilveszter Gyermek-néptáncfesztivált, majd a csíkszeredai Borsika néptánccsoport és a Fölszállott a páva közönségdíjasa, a balánbányai Ördögborda is fellépett. A Hargita Együttes produkciójában a Heveder zenekar muzsikált – de az éjfél körül kezdődő szabadtéri táncházban is ők húzták a talpalávalót.
Nyírő József a Júlia szép leány című színművét – amelyet a moldvai és székely néprajzi tájegységeken közismert azonos című népballada ihletett – éppen nyolcvan éve mutatták be először Csíkszeredában, 1933 augusztusában egy erdélyi turné állomásaként. A népköltészeti alkotásban a kertben virágot szedő lányhoz égi ösvényen érkezik egy „fodor fehér bárány a napot s a hódat szarva között hozván\", és elhívja a lányt a mennybe, a szüzek seregébe. Júlia elbúcsúzik anyjától, aki egy siratóének hangján meséli el lánya égbe menetelét.
Nyírő színművében a beteljesületlen tiszta szerelem a fő téma. A szentmártoni bíró fia, Jóska és a házukkal szemben lakó erdőpásztor leánya, Júlia igaz szerelméből nem köttethetik frigy, a bíró ugyanis a nagy birtokkal rendelkező Hajdú Péter lányát szemelte ki fiának. Jóska szembeszegül az apja akaratával, és bujdosni kényszerül. A határvédő székely katonák seregébe felveszik, de már az első csetepatéban golyó találja el, és meghal. Júlia megérzi kedvese halálát, nem tudja legyűrni bánatát, és magához szólítja az ég.
A Hargita Együttes új műsorában nagyon kevés a szöveg, a tánc nyelvén mesélik el a történetet. A Kelemen Szilveszter által rendezett produkcióban főképp székelyföldi táncokat (küküllőmenti, felcsíki) láthat a közönség, de cigányzene és egy napjainkban játszódó jelenet is színesíti. Az idei csíki városnapok koncertekkel és tűzijátékkal ért véget vasárnap este.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!