
A csíksomlyói búcsúnak nemcsak a közösségi, nemzeti, vallási és egyházi vonatkozása nagyon erős, de a kortárs erdélyi irodalomban is megjelenik
Fotó: Borbély Fanni
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én, pontosan a búcsú szombatján láthat a közönség Csíkszeredában. A Csíki Játékszín színészei a nagy múltú Role zenekarral egy helyi beteg kisfiú megsegítésére tartják a jótékonysági estet. A drámáról, annak születéséről, a jótékonysági est jelentőségéről kérdeztük Péter Beátát, lapcsaládunk munkatársát, aki többek között elmondta: a darab arról is szól, hogy a búcsús forgatagban hogyan jelenik meg a szent mellett a profán.
2025. június 02., 08:022025. június 02., 08:02
Száz százalékban csíki „termék” lesz a pünkösd szombatján tartandó csíkszeredai jótékonysági felolvasószínházi esemény: Péter Beátának, lapcsoportunk munkatársának 2020-ban írt, Búcsújárás című drámáját adják elő a Csíki Játékszín színészei a nagy múltú Role zenekarral közösen, egy helyi beteg kisfiú megsegítésére. Az előadást június 7-én, szombaton a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában láthatja-hallhatja a közönség.
Péter Beáta, a Búcsújárás című dráma szerzője: „Annyira sokrétű mindaz, amit a csíksomlyói búcsúról tudunk, hogy ha netán úgy indultam volna neki, hogy erről írok drámát, talán neki sem mertem volna kezdeni”
Fotó: László Ildikó
A dráma szerzőjétől azt kérdeztük, mit jelent számára, hogy a pünkösdi búcsúról szóló drámáját stílszerűen épp a búcsú napjához időzítve ismerheti meg a nagyközönség. Elmondta, mindenképp öröm számára, hogy ismét színpadon elevenedik meg a történet – a darabot 2021-ben láthatta a közönség, szintén pünkösdkor, a Csíki Játékszín felolvasószínházi előadásán, Dálnoky Csilla rendezésében. „Aztán a fiókba került, néha felmerült, hogy jó lenne ismét bemutatni, játszani, de nem történt konkrét lépés. Teltek-múltak az évek, mígnem tavaly decemberben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt drámákból egy válogatás. A Százhúszból hét című antológiába a Búcsújárást is beválogatták, és így, hogy kötetben is napvilágot látott, adott egy lendületet annak a gondolatnak, hogy Lajosék (a főszereplő és családja, valamint a hozzájuk betérő zarándokok) ismét színre lépjenek. Hálás is vagyok a színészeknek, a Role zenekarnak, az előadást rendező Tarjányi Krisztina Irmának, a támogatóinknak, partnereinknek és mindenkinek, aki felkarolta ezt” – mondta el a szerző.
A Role zenekar 1987-ben alapított csíkszeredai együttes, amely a magyar irodalom, valamint a székely és csángó népi költészet remekeiből építkezik
Fotó: Role zenekar archívuma
Hozzátette,
De ez még a jövő zenéje, egyelőre a mostani előadásra készülnek nagy lelkesedéssel és nem kevés izgalommal. „Fontosnak tartom kiemelni az előadás jótékonysági jellegét. Hosszú évekre vezethető ez vissza: a Role zenekar 2005 óta tart pünkösdkor jótékonysági koncertet, mindig alkalomhoz illő, ünnepi repertoárral készülve, megörvendeztetve a közönséget az egyedi zenei világukkal. Most, a huszadik alkalommal egy ilyen összefogás eredményeként tudunk segíteni az előadás során begyűlt adományokból egy kisfiúnak” – emelte ki Péter Beáta.
Arra kértük a szerzőt, foglalja össze dióhéjban a dráma sztoriját, üzenetét, valamint azt, hogy mi is indította a Búcsújárás megírására.
hogy a világ mindennapi történései hogyan hatnak minderre, és arról is, hogy az úgynevezett kisember hogyan viszonyul ezekhez. Mindemellett több téma is átszövi a darabot: a gyermekvállalás, a fiatalok elvándorlása, a moldvai csángók helyzete, legendák, a települések közötti rivalizálás, a generációk közötti konfliktusok, és beépítettem a valóságban elhangzott szövegrészleteket is” – magyarázta a szerző.
Tarjányi Krisztina Irma, a Búcsújárás című előadás rendezője
Fotó: Danics Enikő Bianka
Mint kifejtette, a darab három felvonása három különböző év pünkösdi időszakában játszódik: az első felvonás 2017-ben, a második felvonás 2019-ben, amikor Ferenc pápa ellátogatott Csíksomlyóra, míg a harmadik 2020-ban. „Az első jeleneteket közel tíz évvel ezelőtt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mesteri szakos hallgatójaként írtam, épp a Krónika egyik, a csíksomlyói búcsúról szóló cikke volt a kiindulópont. Hálás „feladatnak” bizonyult, mert számomra természetes, hogy amikor csak lehet, részt veszek a búcsúban, gyakran tudósítottam is onnan vagy készítettem interjúkat a témában, tehát elég jól ismertem a somlyói pünkösdi búcsú körüli történéseket.
így időről időre elővettem a szöveget, és még ezt-azt hozzáírtam” – avatott be Péter Beáta az alkotási folyamat kulisszatitkaiba. Azt is elmondta, hogy 2020-ban, amikor a koronavírus járvány miatt nem lehetett megtartani a búcsús szentmisét a Nyeregben, elkezdte foglalkoztatni a kérdés, hogy vajon ezek a szereplők mit tennének egy ilyen kibillent helyzetben. „És ott volt egy évvel korábban a történelmi jelentőségű pápalátogatás… Amint mindez körvonalazódott, találkoztam a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István drámaírói ösztöndíj kiírásával, pályáztam a drámatervvel, és a kuratórium érdemesnek találta a támogatásra. Így készült el az év végére a Búcsújárás” – mondta a szerző.
A csíksomlyói búcsú össznemzeti jelentőségű esemény, félmillió zarándok látogat el a Nyeregbe pünkösdkor. A szerzőtől azt kérdeztük, hogy mivel az esemény közösségi, nemzeti, vallási és egyházi vonatkozása egyaránt nagyon erős, hogyan látja, mi lehet a hozadéka annak, ha ily módon a kortárs irodalomban is helyet keres magának. „Mint említettem, korábban is ismertem a búcsúhoz, Csíksomlyóhoz, a kegyhelyhez kapcsolódó szokásokat és hagyományokat, és a dráma megírása során számos, a témához kapcsolódó forrást igyekeztem felkutatni, elolvasni.
amit nyújtani tud, annyira sokrétű vonatkozásokat, értelmezési lehetőségeket rejt magában, hogy ha netán úgy indultam volna neki, hogy írok egy drámát a csíksomlyói búcsúról, akkor… akkor neki sem mertem volna kezdeni” – vallotta be a szerző.
Márdirosz Ágnes és Kozma Attila, a Csíki Játékszín színészei a Búcsújárás című felolvasószínházi előadás próbáján
Fotó: Veress Albert
Mint magyarázta, azonban így, hogy sorsokon, történeteken – örömökön és veszteségeken, humoros helyzeteken és emberi gyarlóságokon, különböző nézőpontokon keresztül szól minderről, talán a távolról érkezőknek egyfajta fogódzó is lehet, és azoknak, akik benne élnek, felismerés és akár rácsodálkozás mindarra, amit természetesnek vélnek.
Megkérdeztük azt is, hogy a pünkösd szombati csíkszeredai előadásban hogyan kapcsolódik majd össze a Role zenéje és a drámai szöveg, valamint hogy mire számíthat a közönség – hiszen valószínűleg olyanok tekintik meg az előadást, akik aznap délelőtt lelkileg feltöltődve jönnek le a Nyeregből a szentmisét követően.
Hogy mi módon, az legyen meglepetés, Tarjányi Krisztina Irma fonja össze mindezt érzékenyen. Mégis annyit elárulhatok, hogy az ő koncepciójában a Role együttes, amely Kájoni János gyűjtéséből származó dalai által a közönséget a somlyói búcsú autentikus légkörébe helyezi, finoman követi a cselekményben bekövetkező változásokat, érzékelteti az idő múlását, véleményezi vagy hangsúlyozza a szövegben elhangzottakat. Egy adott ponton pedig ők is szereplővé válnak” – ecsetelte a szerző.
A Role együttes a Kájoni János gyűjtéséből származó dalaival a somlyói búcsú autentikus légkörébe vonja be a közönséget
Fotó: Role zenekar archívuma
Hozzátette,
amelyben egy zarándoknak, például a Somlyó felé vezető úton vagy éppen hazafelé része van. „Remélem, hogy az előadás a Nyeregben megélt lelki feltöltődéshez – szerényen, de – hozzátesz” – mondta Péter Beáta.
Június 7-én, pünkösd szombatján mutatják be a Búcsújárás című előadást jótékonysági rendezvényként Csíkszeredában
Fotó: Búcsújárás plakát

A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!