
Fotó: Gozner Gertrud
2008. október 23., 00:002008. október 23., 00:00
– Kiknek és miről szól a kreatív írás műhely?
– Mindazoknak szól, akik tisztázni szeretnék a saját, íráshoz fűződő viszonyukat. Brit, illetve amerikai mintára terveztük meg a műhelyt. Nálunk ennek nincsen hagyománya, illetve annyi előzménye van, hogy tavaly már egy tíz-tizenkét fős csapattal dolgoztam együtt. A résztvevők között volt olyan, akinek már jelentek meg írásai antológiában vagy több folyóiratban publikált, de olyan is, aki még sosem közölt. A visszajelzések szerint hasznos volt a munka, hiszen ez hangsúlyosan gyakorlati jellegű foglalatosság, és az egyetemeken épp a gyakorlati képzés szorul háttérbe.
– Ön is egyetemi oktató. Miért nem tanít intézményes keretek között kreatív írást?
– Fontosnak tartom, hogy erre a képzésre önkéntesen lehet jelentkezni, tehát eleve azok jönnek, akik motiváltak. A Bölcsészkaron is vannak ugyan egy szűk kör számára elérhető gyakorlati óráim, de a Korunknál sokkal szélesebb réteget célzunk meg. Amerikában a kreatív írás nem csupán egy tantárgy, hanem akár diplomázni is lehet ezen a szakon. Mi még nem tartunk itt. A műhely előnye épp a csoport, itt nincs az a hierarchia a tanár és diák viszonylatában, mint az egyetemeken, hanem mindenki írásáról elbeszélgetünk, véleményt formálunk, ott és akkor visszajelzést kap, és ő maga is elmondhatja a gondolatait. Megtanul külső szemmel, másik nézőpontból figyelni a saját szövegeire.
– Ha nincs hierarchia, mi szükség van vezetőre? Mi az ő feladata?
– Egy egyszerű oknál fogva lettem én a műhelyvezető: a kreatív írásnak jól kidolgozott technológiája van, amelyet figyelmesen tanulmányoztam, beszereztem a szükséges szakkönyveket, kreatív gyakorlatokat, és a tavalyi műhely egyféle tűzpróba volt, úgymond „élesben” is kipróbáltuk, mennyire működőképes és hasznos mindaz, ami a szakkönyvekben áll. Az előző műhely tapasztalatai szerint teljes mértékben az. Volt olyan csoporttag, aki korábban csak verseket írt, aztán az egyik gyakorlat során olyan prózai szöveget alkotott, amivel mindannyiunkat meglepett. A vezető feladata itt nem az, hogy főnök legyen, vagy döntőbíró, hanem hogy felismerje, kiben mi rejlik, és olyan gyakorlatokat hozzon, amelyekkel valóban inspirálja, akár egy új műfaj kipróbálására készteti őket. Nyilván a saját írással kapcsolatos tapasztalataim, az eddig megjelentetett köteteimmel való munka nélkül kevesebb hitele lenne egy ilyen kísérletnek.
– A kiírás szerint tíz találkozást jelent a műhely. Hogy épül fel ez az oktatás, ideális esetben honnan, hova jutnak el a résztvevők?
– Abból indulunk ki, hogy mindenki szeret magáról beszélni, és az írásgyakorlatok teret engednek az önkifejezésre. A célunk pedig az, hogy elősegítsük a tudatos írást, és szempontokra mutassunk rá, amelyeket alkalmazva a szerző maga képes legyen felülbírálni az akár pár perce megíródott szövegét is. Mindehhez persze némi önkritika is szükségeltetik.
– Mitől különbözik ez a többi Kolozsváron működő fórumtól, ahol a fiatal alkotók felolvassák a szövegeiket, és utána beszélgetnek róla?
– A szövegek itt adott szempontok szerint íródnak, néha helyben, néha „házi feladatként”. Végigkövethető, hogy ugyanazt a gyakorlatot ki hogyan oldja meg. A műhely előnye, hogy viszonyítani lehet a saját munkákat a másokéhoz.
– Tavaly ingyenes volt a műhely. Most miért kell 150 lejt fizetniük a résztvevőknek?
– Idén nem sikerült anyagi támogatást szereznünk ezekre a foglalkozásokra, ezért kénytelenek vagyunk egy szimbolikus összeget, „önköltségi árat” kérni a résztvevőktől.
– A kreatív írás műhellyel párhuzamosan folyóirat-szerkesztői képzést is indít a Korunk. Ez már pályán lévő szerkesztőket vagy egyetemistákat céloz meg?
– A folyóirat-szerkesztés és könyvszerkesztés képzés vezetője Kántor Lajos, és a program mindazoknak szól, akik ezen a területen kívánnak elhelyezkedni, de úgy érzik, hogy az egyetemi tanévek során ezt a szakmát nem volt módjuk elsajátítani. Amennyiben már pályán lévő szerkesztők is érdeklődnek egy ilyen műhely iránt, számukra külön foglalkozást szervezünk. A képzés nemcsak a filológusoknak lehet hasznos, hanem a filozófia, történelem, művészettörténet szakokon végzett fiataloknak is.
– Gyurgyák János Szerkesztők és szerzők kézikönyve című munkája alapmű az e téren tevékenykedőknek. A könyvnél mivel nyújthat többet ez a képzés, hiszen az általános szabályoktól eltekintve minden orgánum maga határozza meg a szerkesztési elveit?
– Nemcsak a Korunk-féle szerkesztési módot ismerhetik meg a jelentkezők, mert más szerkesztőgárdákat is meghívunk, ez ügyben már folynak az egyeztetések. A képzés így egy átfogó képet alkothat arról, hogy hol milyen elvek mentén készülnek a kiadványok.
B. É.
Jelentkezés a Korunk Akadémia képzéseire
A kreatív írás műhelybe rövid, a személyes adatokat és elérhetőséget feltüntető önéletrajzzal és egy legtöbb 4000 jeles esszével, prózával, verssel vagy drámával jelentkezhetnek az érdeklődők. A benyújtandó pályamunkák témája: Ami az ablakon keresztül látható. A folyóirat- és könyvszerkesztés programba jelentkezőknek az önéletrajz mellé féloldalas indoklást kell csatolniuk a programban való részvétel motivációiról. A részvétel költsége egy félévre (10 találkozás) fejenként 150 lej (40 euró). A helyek száma korlátozott: műhelyenként 10-10 résztvevőt tudnak fogadni. Jelentkezni a korunk.akademia@gmail.com e-mail címen lehet október 29-éig, további információkat a 0722-994904-es telefonszámon kaphatnak.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.