2013. január 18., 07:302013. január 18., 07:30
„Tekintse gesztusnak, mi is annak szántuk” – fogalmazott. A Kossuth Rádió korábban kulturális programok ajánlására kérte fel Esterházyt, ám az író válogatásából kivágták azt a részt, amiben a Nemzeti Színházat ajánlotta. A kivágott mondatok a következők voltak: „Első helyen a Nemzeti Színházat ajánlanám politikai kekeckedés nélkül egyszerűen csak vegyük tudomásul, hogy ez egy olyan színház, amelyik most már csak fél évig fog ebben a formában létezni. És nagyon sok nagyon jó előadása van. A Nemzeti soha nem volt ilyen közel a saját közönségéhez.”
Amint arról korábban már beszámoltunk, a sokat kritizált pályázat végén Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti új igazgatója. Bár a jelenlegi vezető és nagy népszerűségnek örvendő Alföldi Róbert is pályázott, nem őt hozta ki győztesnek a testület. Esterházy a még Alföldi vezette Nemzeti előadásait ajánlotta. „Mármost az egyik ajánlást kivágták. Akik eltalálják, melyiket, azok közt a kultuszminiszter portréjával díszített turulmadarakat sorsol ki a Magyar Művészeti Akadémia. Bármily meglepő, a nemzetis ajánlás esett áldozatul. Mondanám Básti Lajos hangján: De hát hogy jövök én ehhez?
Legutóbb engem emlékeim szerint 1981-ben cenzúráztak. Fogok most én is kapni egy telefont, hogy elnézést, félreértés történt? Merthogy hirtelen ’86-ban vagyunk (mert akkor már reflektálhattam a ’81-es barbárságra)? De nem akarok most se ’81-ben, se ’86-ban élni. Már egyszer éltem akkor, egyszer elég volt. A Nemzeti Együttműködés Rendszere mint kádármaszat; így nem akarnék nemzetegyüttműködni” – írta az eset kapcsán Esterházy az Élet és Irodalomban.
„Nem Esterházy Péter írói munkásságával összefüggő mondatokról volt szó: szereplője volt egy műsornak. A szerkesztőnek joga volt eldönteni, hogy mi kerül adásba, és mi nem. Ez a néhány mondat nem illett a programajánlóba. Akkor követtünk volna el hibát, ha utasítottuk volna a szerkesztőt, hogy mit tegyen bele, és mit ne” – magyarázta az esetet Böröcz. Az MTVA ennek ellenére korábban fegyelmi vizsgálatot indított az érintett szerkesztő ellen, ugyanakkor visszautasította, hogy cenzúráról lenne szó.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.