
Fotó: Veres Nándor
Április 18-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Típusbútor című vándorkiállítása.
2014. március 02., 18:022014. március 02., 18:02
A csíkszeredai kiállítás a magyarországi falusi lakáskultúra 1945-1980 közötti változását, a típusbútorok megjelenését követi nyomon, de találkozunk a korszak igen meghatározó kiegészítőivel, mint a televízió vagy az otthonka.
A Csíki Székely Múzeum küldetésének tekinti többek között a határon átívelő szakmai kapcsolatok formálását. Rangos magyarországi intézményekkel állnak kapcsolatban, és most jött el az ideje, hogy egy nagyobb kiállítással bemutatkozzon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is – mondta el a megnyitón Gyarmati Zsolt, a csíki múzeum igazgatója, aki röviden bemutatta a szentendrei skanzent.
„A szentendrei skanzen Magyarország egyik arca. Egy olyan létesítmény, ahová évente több százezer látogató megy el bel- és külföldről egyaránt, a látogatók között a vidéki kisgyermekes családok és a japán turisták egyaránt képviseltetik magukat. Több tíz hektárnyi területen fekvő intézmény, ahol nyolc magyarországi tájegységet mutatnak be. Egy olyan múzeumot látunk most vendégül, amelynek munkatársai azt vallják, hogy az élethosszig tartó tanulás az alappillére a mai modern muzeológiának” – fejtette ki Gyarmati.
Hozzátette: a szentendrei intézmény munkatársai a múzeumpedagógiai tevékenységet majdhogynem a tökéletességig fejlesztették, de odafigyelnek a felnőttoktatásra is, Magyarország egyik legkomolyabb képzési központja működik a szentendrei skanzenben, ahol muzeológusokat képeznek, de más területen is hozzájárulnak a felnőttoktatáshoz.
Fogadó is működik a skanzenben, olyan tevékenységek zajlanak, amelyek nem kötődnek szorosan a mai muzeológiához, ugyanakkor úgy őrzik a hagyományt, hogy mindezt egy modern, huszonegyedik századi nyelvezettel, formavilággal tudják megjeleníteni. „Azt hiszem, hogy ez a hagyományosság, a jó értelembe vett konzervatív szemlélet párosulva a mai, modern formavilággal adja a skanzen egyediségét” – fogalmazott a csíkszeredai intézmény igazgatója.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint a fiatalok számára is nagyon tanulságos lehet a kiállítás, hisz szembeötlő különbség van az akkori idők és a mai fogyasztói társadalom termékei között. „Egy olyan anyag jött el most hozzánk Szentendréről, amelyet nagyon közelinek érzünk, hiszen nagyon sokunknak a gyerekkorát idézi, bemutatja a kézzel munkált háztartási kellékekről és bútorokról a tömegtermelésre való áttérés pillanatát” – fogalmazott az elöljáró.
Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója elmondta, bár többször is kaptak meghívást a csíki múzeumtól, ez idáig azért nem jöttek, mert tudták, ide nem lehet akármilyen kiállítással jönni.
„A Csíki Székely Múzeumnak és igazgatójának igen komoly szakmai híre van Magyarországon, a Kárpát-medence egyik legkiválóbb vidéki múzeumáról van szó. Ezért nem hozhattunk akármilyen kiállítást, hiszen kötelez a hely és a rang is. Magas a mérce, a szakmai nívó, értő a közönség és valami olyasmit szerettünk volna elhozni, ami azt mutatja a közönségnek, hogy valami érdekes és új van a magyar muzeológiában” – fogalmazott a főigazgató.
Sári Zsolt, a skanzen tudományos igazgatója, a kiállítás kurátora rámutatott, minden tárgy mögött igaz történetek vannak.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!