
Fotó: Veres Nándor
Április 18-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Típusbútor című vándorkiállítása.
2014. március 02., 18:022014. március 02., 18:02
A csíkszeredai kiállítás a magyarországi falusi lakáskultúra 1945-1980 közötti változását, a típusbútorok megjelenését követi nyomon, de találkozunk a korszak igen meghatározó kiegészítőivel, mint a televízió vagy az otthonka.
A Csíki Székely Múzeum küldetésének tekinti többek között a határon átívelő szakmai kapcsolatok formálását. Rangos magyarországi intézményekkel állnak kapcsolatban, és most jött el az ideje, hogy egy nagyobb kiállítással bemutatkozzon a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is – mondta el a megnyitón Gyarmati Zsolt, a csíki múzeum igazgatója, aki röviden bemutatta a szentendrei skanzent.
„A szentendrei skanzen Magyarország egyik arca. Egy olyan létesítmény, ahová évente több százezer látogató megy el bel- és külföldről egyaránt, a látogatók között a vidéki kisgyermekes családok és a japán turisták egyaránt képviseltetik magukat. Több tíz hektárnyi területen fekvő intézmény, ahol nyolc magyarországi tájegységet mutatnak be. Egy olyan múzeumot látunk most vendégül, amelynek munkatársai azt vallják, hogy az élethosszig tartó tanulás az alappillére a mai modern muzeológiának” – fejtette ki Gyarmati.
Hozzátette: a szentendrei intézmény munkatársai a múzeumpedagógiai tevékenységet majdhogynem a tökéletességig fejlesztették, de odafigyelnek a felnőttoktatásra is, Magyarország egyik legkomolyabb képzési központja működik a szentendrei skanzenben, ahol muzeológusokat képeznek, de más területen is hozzájárulnak a felnőttoktatáshoz.
Fogadó is működik a skanzenben, olyan tevékenységek zajlanak, amelyek nem kötődnek szorosan a mai muzeológiához, ugyanakkor úgy őrzik a hagyományt, hogy mindezt egy modern, huszonegyedik századi nyelvezettel, formavilággal tudják megjeleníteni. „Azt hiszem, hogy ez a hagyományosság, a jó értelembe vett konzervatív szemlélet párosulva a mai, modern formavilággal adja a skanzen egyediségét” – fogalmazott a csíkszeredai intézmény igazgatója.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint a fiatalok számára is nagyon tanulságos lehet a kiállítás, hisz szembeötlő különbség van az akkori idők és a mai fogyasztói társadalom termékei között. „Egy olyan anyag jött el most hozzánk Szentendréről, amelyet nagyon közelinek érzünk, hiszen nagyon sokunknak a gyerekkorát idézi, bemutatja a kézzel munkált háztartási kellékekről és bútorokról a tömegtermelésre való áttérés pillanatát” – fogalmazott az elöljáró.
Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója elmondta, bár többször is kaptak meghívást a csíki múzeumtól, ez idáig azért nem jöttek, mert tudták, ide nem lehet akármilyen kiállítással jönni.
„A Csíki Székely Múzeumnak és igazgatójának igen komoly szakmai híre van Magyarországon, a Kárpát-medence egyik legkiválóbb vidéki múzeumáról van szó. Ezért nem hozhattunk akármilyen kiállítást, hiszen kötelez a hely és a rang is. Magas a mérce, a szakmai nívó, értő a közönség és valami olyasmit szerettünk volna elhozni, ami azt mutatja a közönségnek, hogy valami érdekes és új van a magyar muzeológiában” – fogalmazott a főigazgató.
Sári Zsolt, a skanzen tudományos igazgatója, a kiállítás kurátora rámutatott, minden tárgy mögött igaz történetek vannak.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!