„Mindössze tükröt akartam mutatni a honatyáknak, és közös önvizsgálatra akartam szólítani õket a hét fõ bûnt (kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és restség) használva kiindulópontnak” – fejtette ki a Krónikának Márkos András képzõmûvész. Mint mondta, az eredetileg négynaposra tervezett akció helyszínéül a Lázár-kastély lovagtermét választotta, így is jelezvén: a honatyák négyéves mandátuma pillangóéletûnek bizonyul a kastély több mint négy évszázados falaihoz képest.
A képzõmûvész által felkínált tükörbe viszont csupán egyetlen honatyának volt bátorsága beletekinteni, a lovagteremben kiállított több mint 460 levélpapír-méretû adatlapról ránk köszönõ román politikus közül egyedül Ioan Talpeº tett eleget a meghívásnak. „Nemcsak azért tartottam fontosnak eljönni, mert Márkos jó barátom, és tudom, ha õ valahová meghív, ott rendkívüli dolog történik. Provokatívnak éreztem azon a helyszínen megjelenni, ahol olyan markáns történelmi személyiségek éltek és tevékenykedtek, akik meghatározó egyéniségei az erdélyi, de akár az európai társadalomnak is” – mondta el Talpeº, a történelmi személyiségek közül Kájoni János orgonakészítõ polihisztor nevét említve példaként. A politikus hozzátette: kihívásnak tekinti a „homo politicus”, a politikus megmérettetését a személyiség és lelkiismeret, illetve politika és hit vonatkozásában. A szenátor elmondta: októberben, a parlamenti ciklus végén a román parlament épületében szeretné kiállítattni a Márkos által készített bûnbocsátó cédulákat. Egyrészt még egy esélyt akar teremteni az önvizsgálatra azoknak a kollégáknak, akikkel négy éven át együtt dolgozott a törvényalkotásban, másrészt meg akarja mutatni nekik, hogy a tevékenységük – de akár az utánuk következõké is – csupán „egy vélemény, amely elfér egy papírlapon”.
A péntek esti kiállításmegnyitót követõen Ferenc Ervin Ferenc-rendi szerzetes tartott elõadást az önvizsgálatról és a hét fõ bûnrõl, majd Florin Sandu ügyvéd a bûnbocsátó ügyirat alapjáról beszélt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Joseph Beuys német képzõmûvész életérõl tartott elõadást, és Frederic D. Bunsen német grafikus és tanár a mûvészet szabadságáról és bûnbocsátásról értekezett.
A szombati workshop célja az lett volna, hogy a jelen lévõ honatyák rajzban, illetve a hét fõ bûn feliratát nyomó pecsétek használatával papírra vessék érzelmeiket. Mivel csupán egyetlen szenátor jelent meg az eseményen, Márkos valamennyi tárlatlátogató számára nyitottá tette a rajzolás lehetõségét. Mint mondta, egyelõre hét rajz készült el – köztük a meghívott résztvevõé, az elõadóké, illetve tárlatlátogatóké –, azonban, ha gyarapodik az alkotások száma, fontolóra veszi, hogy az októberi bukaresti kiállításon a nagyközönség elé tárja azokat is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.