Búcsú Kolozsvártól?

A stúdió képviselői már nem is vettek részt azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a Duna Televízió vezetői a hétvégén a határon túli tudósítóknak tartottak. „A kolozsvári adások szolgáltatásáról szóló szerződést a Duna Televízió bontotta fel velünk, amikor megkérdezésünk nélkül arról döntött, hogy a Világunk című műsort beolvasztja a reggeli műsorba, délutánonként pedig csak válogatást közöl a reggeli műsorból – jelentette ki Marius Tabacu, a Videopontes stúdió igazgatója. – A mi szerződésünk a péntek délutáni műsor szolgáltatására vonatkozott.” Az igazgató főként az elvi okokat hangsúlyozta, amikor arról kérdeztük, miért nem vállalta, hogy élőben jelentkezzenek be a kolozsvári stúdióból a reggelre áttett adásban. „Azt vártuk volna el, hogy a Duna Televízió velünk is megbeszélje, ha a határon túli szerkesztőségek műsorát átszervezi. Ez nem történt meg” – részletezte Marius Tabacu, aki a reggeli műsort látatlanban is afféle csalamádéműsornak nevezte. Elismerte azonban, hogy anyagi vonatkozásai is vannak a kérdésnek. Megerősítette értesülésünket, mely szerint a Világunk pénteken délután sugárzott 45 perces kolozsvári műsoráért 350 ezer forintot fizetett a Duna televízió. Úgy vélte, a most felajánlott bejelentkezésenkénti 40 ezer forintos keretből nem lehet műsort készíteni. Mint elmondta, egy-egy bejelentkezéshez öt-hat tévés szakembernek kellene hajnali hatkor kezdenie a munkanapot, ez viszont elvonná az energiáikat a későbbi napszakokban végzett munkától.
„Jó ideje veszteségesen működik a cég, saját pályázatok által próbáljuk pótolni a hiányzó pénzt” – magyarázta Marius Tabacu. Amikor megjegyeztük, hogy a Videopontes 2001-ben arra kapta a tévés műszaki felszerelést, hogy a magyarországi közszolgálati televíziók számára készítsen műsorokat, Tabacu határozottan válaszolt. „A közszolgálati televízió nemcsak a Duna Televíziót jelenti. Senki nem írta annak idején a szerződésbe, hogy otthonról hozott pénzből kell műsort készíteni” – tette hozzá.

Több vagy kevesebb?

A Videopontes stúdió munkatársainak a kényelmi szempontjaival magyarázta Cselényi László, hogy a kolozsvári bejelentkezések dolgában nem tudtak még megállapodni. „Sajnálom, mert a Videopontes régi, kipróbált partnerünk – jegyezte meg a Duna Televízió elnöke –, de nemcsak belőlük áll a világ. A vákuumelmélet szerint boldogan és azonnal betöltik a kolozsvári műsorszolgáltató szerepét mások. Megtörténhetik, hogy más televíziósokkal állapodunk meg. Azokkal például, akik a román közszolgálati televízió körzeti stúdiójában készítenek műsorokat.” Cselényi úgy vélte, afféle gettósítása volt a kolozsvári témának, hogy a kincses városból hetente egyszer jelentkeztek élő adásban. „Azt szeretnénk, hogy Kolozsvár ne pénteken, hanem a hét bármelyik napján jelentkezhessen” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, a jelentkezésenkénti 40 ezer forintos műsorkészítési díj nem kevesebb, mint amennyit a Duna Televízió a korábbi Világunk műsorokért fizetett. Mi több, többletlehetőségek is nyílnak a műsorkészítők előtt, hiszen a kétórás reggeli műsorban akár többször is bejelentkezhetnek.

A Világunk és a Reggel műsorok összevonását egyébként kimondottan pozitívumnak tartotta az elnök. „Úgy gondolom, a Duna Televízió azzal tud kitűnni, hogy a Kárpát-medence reggelét mutatja, nemcsak egy belterjes belpolitikai műsort” – jelentette ki Cselényi. Hozzátette, a nézők körében végzett felmérés szerint a reggeli idősáv kedvezőbb, mint a délutáni, amelyikben a Világunk a múlt hétig jelentkezett. Hozzátette, az adásidő is meghosszabbodik, hiszen a Világunk megszokott idősávjában nem mindig sugározzák a reggeli műsor legérdekesebb részleteit. Ha az események úgy kívánják, lehetőség van arra, hogy ekkor is élő műsor kerüljön a képernyőre. A Világunk Reggel műsort egyébként romániai idő szerint hét és kilenc óra között sugározza a Duna Televízió.

Optikai csalódás

A határon túli élő jelentkezések ügye mégsem egészen problémamentes. Épp a Duna Televízió híradója közölte a hétvégén, hogy ellehetetlenülhet határon túli tudósítóinak munkája, mivel a Szülőföld Alap nem tudja átvállalni az élő adások sugárzását biztosító optikai kábeles összeköttetés finanszírozását. Cselényi László a Krónikának elmondta, nem kaptak még egyértelmű választ a Szülőföld Alaptól, de erre utal az a tény, hogy az alap vezetői rendre megválaszolatlanul hagyják a Duna Televízió megkereséseit. Cselényi hozzátette, a múlt héten ennek ellenére aláírták a májusban lejáró szerződés meghosszabbításáról szóló elvi megállapodást a kábelszolgáltatást nyújtó Magyar Telekom Részvénytársasággal. Megjegyezte, ezt annak ellenére tették, hogy a Duna Televízió költségvetését – 15 éves fennállása óta először – nem egészítették ki a pénzromlásból származó veszteség összegével. Így a társaságnak 700 millió forintos hézagot kell betömnie gazdálkodásában.