Hirdetés

„Számomra az egyetlen lehetséges út a hitelesség” – Dimény Áron filmről, színházról, színészi hitvallásról 2.

Dimény Áron

Dimény Áron színművész: „A színpadi történések is jó esetben amiatt az emberi történet miatt működnek jól, ami mögöttük húzódik”

Fotó: Orbán Orsolya

Dimény Áron kapta idén a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle életműdíját, a Sárga csikó-díjat. Az elismerést azon személyiségeknek ítélik oda, akik munkásságukkal alkotóként, szakmai példaképként, oktatóként elévülhetetlen érdemeket szereztek, akik tevékenységükkel gazdagítják az erdélyi magyar filmes kultúrát. Dimény Áront – aki számos román és magyar filmben, valamint erdélyi filmszakos diákok alkotásaiban játszott az elmúlt évtizedekben –, színészi munkája kulisszatitkairól, filmhez, színházhoz fűződő összetett viszonyulásáról, a karaktermegformálás rejtelmeiről kérdeztük. Interjúnkat két részletben közöljük, alább olvasható a befejező rész.

Kiss Judit

2025. október 05., 18:562025. október 05., 18:56

2025. október 05., 18:572025. október 05., 18:57

– A néző rengeteg kolozsvári színpadi produkcióban és sok filmen láthatta a karakterformálását. Érdekes, hogy pont a hitelesség szó jutott eszembe, amikor gondolatban felidéztem jó pár szerepét. A teljesség igénye nélkül: volt két Cseresznyéskert-előadás: időben távol egymástól, az egyikben Trofimovot, a diákot alakította, a másodikban már Firszet, az öreg cselédet. De gondolhatunk A vihar huncut, légies szellemére, Arielre. Aztán több filmben is alakított ávós tisztet. Az a néző érzése, hogy ezeknek a nagyon különféle karaktereknek a megformálásában a közös nevező a hitelesség volt. Ugyanakkor az is, hogy mindig határozottan „megrajzolja” az illető figura körvonalait, az eredmény pedig – ha mondhatom – amolyan „diményáronos”.

– Én meg pont a hitelességet keresem, ezek szerint ez eljut a nézőhöz. Egyébként biztos vagyok benne, hogy vannak olyan abszolút kiváló színészek, akik ettől a mondattól, hogy a karakterek mind valahogyan „diményáronosak”, megijednének.

Hirdetés
Idézet
Én nem ijedek meg, mert valamennyire tudatosan – nem tudok és nem is akarok másmilyen lenni – ezt vállalom. Azt gondolom, hogy 2025-ben már elmondhatjuk: annyi mindent tudunk, annyi mindent láttunk, de valahogy mégiscsak emberek történeteire vagyunk kíváncsiak.

A színpadi történések is jó esetben amiatt az emberi történet miatt működnek jól, ami mögöttük húzódik. Biztosan léteznek más utak is, és ugyanígy érvényesek, én azonban ragaszkodnék ahhoz, hogy késő öregkoromban is így gondoljam majd: számomra a hitelesség az egyetlen lehetséges út. Akárhányszor megpróbáltam másként megközelíteni egy karaktert, egy szerepet, egy figurát, vagy egy egész történetet, az mindig kudarcba fulladt.

Dimény Áron Galéria

Dimény Áron (balról) az ávós szerepében a 2011-es, A vizsga című filmben. Mellette Kulka János és Elek Ferenc

Fotó: Filmtett


– De ez vajon csak belülről tűnik így, vagy a visszajelzések is ezt igazolták?

– Én gondolom inkább, de a visszajelzések is ezt mutatják. Hogy én olyankor tudok jól „működni”, ha vállalom, hogy ezek és ezek az én színészi eszközeim.

Idézet
Az én – ha úgy tetszik, mániám –, hogy mindig az ember története felől próbálok nézni valamit.

Egyébként ez nyilván nem ennyire egyszerű, mert vannak olyan szakmai szituációk, amikor nem az én karakterem irányából kell néznem a történést, hanem a partner karakterének az irányából. Például sokkal szabadabban tudok mozogni, hogyha nem magamra kell felhívnom a figyelmet, hanem a másik karakterre kell „átküldenem”. Nem mondom, hogy könnyebb, mert az ember mindig gyenge és mindenkor hajlamos elveszíteni az alázat iránti nyitottságát. Mondok egy példát. Nem feltétlenül a saját példám, bármelyik színészé lehet. Például létrehozunk egy előadást, és amikor a nézők elé kerül, kiderül, hogy azon, amit csinálok, elkezdenek kacagni. Az elemi ösztönöm ilyenkor az, hogy akkor hangsúlyozzuk ki ezt, mert szereti a néző. Csakhogy határt kell szabni, tudni kell, hogy meddig lehet és szabad elmenni.

– Most, hogy szóba jött a közönség, megkérdezem: a színház és a film esetében teljesen másként működik a befogadói közeg és a visszaigazolás. A színházban azonnal, instant módon születik reakció, a film esetében teljesen más a helyzet. Hogyan viszonyul ehhez színészként egyik és másik esetben?

– Nem akarom misztifikálni, de a színházban az ember „érzi” a nézőteret.

Idézet
Ott más a levegő, és a jelenlevőkkel együtt van közös „titkunk”, ami jó esetben megszületik minden este.

Azt is érzem, amikor a nézőtér azt közli, hogy hűha, vajon jó döntés volt-e ma este bejönni a színházba? De ennek a kockázatát vállalni kell mindenképpen. Benne van a pakliban a bukás is – és addig jó, amíg benne van. A filmeket tulajdonképp saját magamon szoktam lemérni. Mivel nem élek sem Bukarestben, sem Budapesten, kevés olyan alkalom volt, amikor bemutató előtt láthattam volna a filmet, amiben szerepet kaptam. De amikor megnézem, olyankor azt figyelem, hogy engem meggyőz-e a történet.

Idézet
Azt hiszem, minden színésznek van egy belső műszere, azzal méri, hogy a produkció s azon belül a saját munkája rendben van-e, vagy sem.

Igaz, sokáig nem is nagyon tudtam nézni magamat a vásznon, mert nem volt olyan, hogy ne találjak kivetnivalót utólag abban, mit hogyan csináltam. De azt hiszem, hogy ez normális és helyénvaló. A filmekre is érkeznek visszajelzések, írnak, felhívnak nézők, találkozom emberekkel, akik elmondják a véleményüket – egyébként nagyon kevesen mondják el a negatív véleményüket. De hát én se szívesen mondok senkiről rosszat, ez is teljesen rendben van.

Dimény Áron Galéria

Dimény Áron (jobbról) Glamiss szerepében a Ionesco Macbett című művéből készült, Silviu Purcărete által rendezett előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

– Térjünk ki a Silviu Purcăretével való közös munkákra: talán az összes kolozsvári rendezésében szerepelt, a Valahol Palilulában című filmnek pedig a főszereplője. Purcărete művészi munkájáról a néző is érzi, hogy sajátosan magával ragadó, határozottan különleges. Mi az, ami a színész számára a leginkább vonzó a rendező által teremtett világban?

– A film abban az időszakban készült el, 2012-ben (bár a forgatás 2009 végén – 2010 elején zajlott), amikor rengeteg amerikai film forgott Romániában, és tombolt a román újhullám.

Idézet
Kiváló alkotások is születtek, sokan úgy gondolták, hogy csak ezen az újhullámos filmes nyelven lehet megszólalni. Még a stábban is akadtak olyanok, akik nem tudták hová tenni azt, ahogyan a rendező gondolkodik.

Néhány hónapja láttam újra a filmet, és abszolút megerősített abban, hogy egyedülálló, különleges, fontos alkotás. Színészként elmondhatom, hogy amikor először Silviu Purcăretével dolgoztam, nagyon sokáig egyszerűen nem értettem, hogy hová akar kilyukadni. Aztán egyszer felvételeket készített a próbákról, azokból összevágott egy anyagot, és azzal világított rá arra, hogy mit akar. Megértettem, hogy amit ez az ember csinál, – bár persze vele is lehet vitatkozni – az tulajdonképpen egy külön világ, ami megállja a helyét. Megértettem azt is: bízhatom abban, hogy amit ő lát és ahogyan látja, abba én bátran, nagy erőkkel belemehetek, akkor is, ha adott pillanatokban nem értem a szándékait. Nagyon szeretem, hogy a legmeredekebb színpadi megoldásokban is mindig rendkívül feszes és pontos logikát követ. Elindítja egy színpadi nyelv logikájában a történetet, és azon következetesen végigmegy.

Dimény Áron Galéria

Albert Csilla és Dimény Áron a kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című előadásában

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

– Azt a néző is érzékeli, hogy a Purcărete által teremtett világnak megvannak a kőkeményen kidolgozott törvényei.

– Pontosan így van. Akkor is, ha ő ezt nem mondja ki munka közben, teljesen világos, hogy a produkcióban minden mindennel összekapcsolódik és logikusan összefügg.

Idézet
Vannak más rendezők, akiknek a fejében megszületik az ötlet, viszont nem tudják felépíteni az elképzelésüket: az ötlet az előadás egy pontját fenntartja ugyan, és utána kényszeredetten próbálják köré szervezni a többit.

Purcăre ezzel szemben következetesen felépíti az előadás világát, akkor is, ha az nagyon „elszállt”. Aztán az is fontos, hogy ennek a rendezőnek nagyon fontos az ember. Itt pedig az ő szándéka találkozik azzal, amit én is keresek. Ha berontok a színpadra és elmondok egyetlen mondatot, annak az egy mondatnak is legyen „története”. Ugyanezt láttam nála is.

– Mindig felteszik a színészeknek a kérdést, és én sem kerülöm meg: kit, kiket tekint mestereinek?

– Egyrészt a lista nagyon-nagyon hosszú lenne, másrészt nem szeretnék kifelejteni senkit. Éppen ezért én most egyetlen névre fogok szorítkozni.

Idézet
Bízom benne, hogy mindenki megbocsátja nekem ezt, és nem veszi senki sem hálátlanságnak, sem tiszteletlenségnek. Csíky Andrásról van szó.

Bár nem volt közvetlenül a tanárom, diákként is rengeteget tanultam tőle. A hitelesség és a bármilyen színészi munkában való jelenlét kérdését illetően – azt hiszem, talán nem túlzás azt mondani, hogy – sorsdöntő volt, hogy láthattam őt dolgozni, dolgozhattam vele.

Dimény Áron Galéria

Dimény Áron: „Nagyon kevesen mondják el a negatív véleményüket. De hát én se szívesen mondok senkiről rosszat, és ez is teljesen rendben van”

Fotó: Orbán Orsolya

– A drámairodalomból kik a kedvenc szerzői – klasszikusok, kortársak? Nagyon sok klasszikus darabban játszott: Csehov, Shakespeare, Molière, és sorolhatnánk...

– Hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy nem szeretem a nagy klasszikusokat, ugyanakkor él bennem egy egyre erősödő igény a jó kortárs szövegek iránt. Fontosnak tartanám azokat a szövegeket, amik így vagy úgy, de a jelenről beszélnek, a jelenhez kapcsolódnak, a jelenben születnek. Úgy sejtem, sok erős és érdeklődésre joggal számon tartó kortárs szöveg születik, azokban szívesen dolgoznék.

– Az erdélyi színházak műsorában viszonylag kevesebb kortárs darab tűnik fel, mint amennyi klasszikus.

– Ez valószínűleg azért is lehet, mert létezik egy olyan elképzelés, miszerint ami kortárs, az kísérleti és nagyobb a kockázata, hogy megbukik, míg mondjuk egy Csehov-darabbal biztosabbra lehet menni. Egy színház műsorpolitikáját kitalálni biztosan nem egyszerű, rengeteg szempontot figyelembe kell venni.

Idézet
Az országban jelenleg nehéz a gazdasági helyzet, így még inkább érvényes, hogy a színházak minimálisan tudnak kockázatot vállalni és azon kell igyekezniük, hogy bármit játszanak, az sikeres legyen.

– Az utolsó kérdésem amolyan szokásos kérdés lenne, amit a színészeknek gyakran föltesznek: van szerepálma?

– Nincsen. Korábban azt mondtam, hogy nagyon szeretnék negatív karaktereket játszani. Ez a vágyam az évek során tulajdonképpen beteljesedett. Filmekben játszottam például ávós tiszteket, ilyen volt két magyar alkotás, a Mansfeld és A vizsga. De színpadon is alakítottam negatív figurákat. Régebben azt mondtam, hogy Jágó szerepét szeretném eljátszani, hiszen az övé a legegyértelműbb negatív karakterek egyike.

Idézet
Azt éreztem sokszor, hogy itt van az én hol jámbor, hol bárgyú arcom, a melegbarna tekintet, és mintha ez predesztinálna a pozitív, szupportív vagy áldozat-figurákra.

Valahogy arra voltam kíváncsi, hogy túl tudok-e jutni ezen. Közben észre sem vettem, és nagyon sok úgymond negatív szerep talált meg. Jelenleg nem tudok olyan szerepet mondani, amiről azt érzem, hogy vágyom eljátszani. Akadnak szerepek, amiket feladatként elém kerülnek és nem sikerülnek, vagy amiről én úgy érzem, hogy nem sikerül. Ilyenkor talán a közönség is érzi, de ez persze nem egyértelmű. Viszont én nem érezhetem azt, amit a közönség érez. Én azt érzem és azt kell éreznem, ami bennem van. Erre kell valahogyan reagálnom, erre kell személyesen választ adnom.

korábban írtuk

„Számomra az egyetlen lehetséges út a hitelesség” – Dimény Áron filmről, színházról, színészi hitvallásról 1.
„Számomra az egyetlen lehetséges út a hitelesség” – Dimény Áron filmről, színházról, színészi hitvallásról 1.

Dimény Áron kapta idén a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle életműdíját, a Sárga csikó-díjat. Az elismerést azoknak ítélik oda, akik munkásságukkal gazdagítják az erdélyi magyar filmes kultúrát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés