Készül a képregény. Szabó András kolozsvári képzőművész is csatlakozott a Fantomatika alkotóihoz
Fotó: Váczi Roland
Két fiatal alkotó, Szabó András és Simon Lehel Zoltán is csatlakozott Erdély első képregényhavilapja, az októberben útjára indult Fantomatika című lap alkotócsapatához, a lapnak napvilágot látott már a negyedik, januári száma – közölték a Fantomatika szerzői.
2018. január 17., 14:412018. január 17., 14:41
2018. január 17., 14:442018. január 17., 14:44
Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás kézdivásárhelyi képzőművészek ígéretükhöz híven az első három szám után publikálási lehetőséget biztosítanak erdélyi és magyarországi alkotóknak. A negyedik számban két erdélyi alkotó mutatkozik be egy meseparódiával, a további számokban pedig bővíteni akarják az alkotók körét.
A januári számban olvasható Simon Lehel Zoltán novellája, amelyet Szabó András rajzolt meg. A lap első három számát egy sci-fi dráma töltötte ki, Bereg és Anzel története, valamint az általuk képviselt két világ, a középkori földi életmód és a fantomatikus világ közti eltérések, súrlódások generálta feszültség. Mint a közleményben olvasható, a Fantomatika mindenkié, együtt, bátran kell a jövőjét alakítani.
„Az erdélyi képregény, amennyiben létezése erőre kap, egy életérzést erősít meg, szubkulturális termék a javából, amellyel szívesen azonosulnak a 21. századi fiatalok és felnőttek szerte a világon, helyi volta pedig közösségkovácsoló, mert büszkeségre ad okot, és
– írták az alkotók.
A Fantomatikát nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is forgalmazzák. Az alkotókat megkereste a Galaktika, Magyarország legrangosabb, negyvenéves sci-fi lapja és a Szépirodalmi Figyelő havilap is képregényrészleteket közölt tőlük. A kiadó a Bethlen Gábor Alap meghívására eljutott a Magyarság Házába, az M1 és Duna Televízióba, írt róla az ELTE havilapja, és számtalan médiaszereplése volt. Részt vett a képregény fesztiválokon, könyvvásárokon, sok lapbemutatón és olvasótalálkozón, nagy érdeklődés kíséri az interneten, megrendelői vannak itthon és külföldön, egyik legtávolabbi olvasója Spanyolországban él.
A kiadó szerkesztősége mindössze három állandó tagot és néhány segítőt számlál, így nehézségekkel küszködik, de szándéka tovább folytatni a munkát, megoldani a feladatokat, terjeszkedni. További részletek a Fantomatika.com honlapon olvashatók.
Űrhajók a sejtelmesen susogó fenyvesek fölött, titokzatos, szkafanderes idegenek a 19. századi eszközökkel megművelt földeken, bénító üzemmódba állított sugárvetővel ártalmatlanított kutya a faluban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!