Készül a képregény. Szabó András kolozsvári képzőművész is csatlakozott a Fantomatika alkotóihoz
Fotó: Váczi Roland
Két fiatal alkotó, Szabó András és Simon Lehel Zoltán is csatlakozott Erdély első képregényhavilapja, az októberben útjára indult Fantomatika című lap alkotócsapatához, a lapnak napvilágot látott már a negyedik, januári száma – közölték a Fantomatika szerzői.
2018. január 17., 14:412018. január 17., 14:41
2018. január 17., 14:442018. január 17., 14:44
Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás kézdivásárhelyi képzőművészek ígéretükhöz híven az első három szám után publikálási lehetőséget biztosítanak erdélyi és magyarországi alkotóknak. A negyedik számban két erdélyi alkotó mutatkozik be egy meseparódiával, a további számokban pedig bővíteni akarják az alkotók körét.
A januári számban olvasható Simon Lehel Zoltán novellája, amelyet Szabó András rajzolt meg. A lap első három számát egy sci-fi dráma töltötte ki, Bereg és Anzel története, valamint az általuk képviselt két világ, a középkori földi életmód és a fantomatikus világ közti eltérések, súrlódások generálta feszültség. Mint a közleményben olvasható, a Fantomatika mindenkié, együtt, bátran kell a jövőjét alakítani.
„Az erdélyi képregény, amennyiben létezése erőre kap, egy életérzést erősít meg, szubkulturális termék a javából, amellyel szívesen azonosulnak a 21. századi fiatalok és felnőttek szerte a világon, helyi volta pedig közösségkovácsoló, mert büszkeségre ad okot, és
– írták az alkotók.
A Fantomatikát nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is forgalmazzák. Az alkotókat megkereste a Galaktika, Magyarország legrangosabb, negyvenéves sci-fi lapja és a Szépirodalmi Figyelő havilap is képregényrészleteket közölt tőlük. A kiadó a Bethlen Gábor Alap meghívására eljutott a Magyarság Házába, az M1 és Duna Televízióba, írt róla az ELTE havilapja, és számtalan médiaszereplése volt. Részt vett a képregény fesztiválokon, könyvvásárokon, sok lapbemutatón és olvasótalálkozón, nagy érdeklődés kíséri az interneten, megrendelői vannak itthon és külföldön, egyik legtávolabbi olvasója Spanyolországban él.
A kiadó szerkesztősége mindössze három állandó tagot és néhány segítőt számlál, így nehézségekkel küszködik, de szándéka tovább folytatni a munkát, megoldani a feladatokat, terjeszkedni. További részletek a Fantomatika.com honlapon olvashatók.
Űrhajók a sejtelmesen susogó fenyvesek fölött, titokzatos, szkafanderes idegenek a 19. századi eszközökkel megművelt földeken, bénító üzemmódba állított sugárvetővel ártalmatlanított kutya a faluban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!