2013. február 25., 07:522013. február 25., 07:52
A papírra fektetett főcél a település kulturális szervezeteinek az összefogása és egyesítése. A Vásárhelyen bejegyzett, de a közösségi életben jóformán ismeretlennek számító civil szervezet vezetői abból indultak ki, hogy a város kultúrmenedzsmentje és eseményszervezése számos hiányossággal küszködik.
Harasztovics Arnold alelnök szerint Marosvásárhely magyar művelődési élete nemhogy a kolozsvári szintet nem közelíti, de még a székelyudvarhelyit sem éri el. A RITTE azt szerette volna, ha még a hétvégén csatlakoznak az általa kigondolt fórumhoz a város kulturális alapítványai és egyesületei, azonban erre még a megjelent mindössze hat civil szervezet képviselője sem volt hajlandó.
A jelenlévők úgy vélekedtek, nem elegendő a jó szándék és a nemes cél néhány sorban való megfogalmazása, egy klaszter létrehozásához komoly előkészületek szükségeltetnek. A kezdeményezők olyan fontos nem kormányzati szervezeteket felejtettek el meghívni az alakuló ülésre, mint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vagy a Kemény Zsigmond Társaság. A megjelentekben viszont olyan kérdések fogalmazódtak meg, mint például: mit nyújtana ez a tömörülés, vagy merre van a célhoz vezető út? Ugyanakkor szóvá tették, hogy az általuk képviselt szervezetnek esze ágában sincs más egyesülettel vagy alapítványnyal egyesülni.
Csegzi Sándor polgármesteri tanácsos úgy vélekedett: a RITTE-sek állításai ellenére is Marosvásárhely a Székelyföld kulturális fővárosa, ahol 1990-től errefelé több mint 15 ezer művelődési eseményre került sor. „A mennyiséggel nincs baj, inkább a minőségen kellene sok esetben javítani” – vélekedett, mondván, hogy ezt nem klaszteralakítással kell megoldani. Lapunk kérdésére, miszerint egy olyan turisztikai és túrázószervezet, amelyről a városban szinte senki nem hallott, miért akar egy kulturális klasztert létrehozni és az élére állni, Imre Barna elnök kifejtette: egyedi tervvel rendelkeznek, és ő személy szerint más klaszterek menedzselésében is szerzett tapasztalatot. Az egybegyűltek abban egyetértettek, hogy február 28-án nem kerülhet sor a marosvásárhelyi kulturális civil fórum első ülésére, mint ahogy azt a kezdeményezők tervezték. A párbeszéd és az egyeztetés lehetőségét viszont senki nem vetette el.
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.