
Csütörtök délelőtt 13. alkalommal vette kezdetét a Bolyai Alkotótábor, mely idén neves hazai és magyarországi fotóművészeket gyűjtött Marosvásárhelyre.
2013. szeptember 26., 17:142013. szeptember 26., 17:14
A választás azért esett a fényképészetre, mert 2013 a fotógráfia nemzetközi évének számít, így a szobrászat, festészet, textilművészet, kerámiázás és multimédiás művészet után ez a művészeti ág premierként kerül az ötnapos alkotótábor „műsorára”. A kulturális esemény kiötlője és mozgatórugója, Csegzi Sándor, az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság megyei elnöke szerint az is fontos szerepet játszott a választásban, hogy a város több szálon is kötődik a fotográfiához. Évtizedekkel ezelőtt, a Horváth család laboratóriumában alakult meg az ország első és egyetlen fotógyára. Az iparág ugyan ma már halott, a gyár bejáratára lakat került, de sorozatosan díjazott művészei és a Marx Józsefről elnevezett klubja révén Vásárhely még így is beírta a nevét a nemzetközi fotótörténetbe.
Az eseménysorozatot a tábor budapesti szaktanácsadója, Gimesy Péter művészettörténész nyitotta meg A fotótörténet nagy pillanatai című vetítettképes előadásával. Jóllehet a szakmabeliek számos adat ismeretében ültek le meghallgatni az érdekfeszítő bemutatót, még közülük is sokan elcsodálkoztak az anyaországi művészettörténész által bemutatott művészettörtéáneti csemegéken. Gimesy bemutatta a világ első, Joseph Nicéphore Niépce által 1826-ban vagy ’27-ben camera obscuraval készített fényképét, melyen már alig-alig vehető ki a körtefa, az épület és a csűr. Alig egy évtized múlva, Louise Daguerre párizsi képén, egy körúti cipőpucoló és kliense személyében az első emberek is fényképalanyokká váltak. Bár régiónkban ’89 előtt ritkaságszámba mentek a színes képek, azokat azelőtt bő évszázaddal, 1861-ben kezdték készíteni. 1890-ben már könyvillusztrációként is használták a fotográfiákat, az első, úgynevezett manipulált képek pedig a századfordulón születtek. Az első fényképet ötvenhat esztendővel ezelőtt digitalizálták. A pesti vendég a világ legdrágábban eladott fényképének bemutatásával zárta legekről szóló előadását. Egy 2011-es aukción a német Andreas Gursky Rajna II. címet viselő alkotása csaknem 4.338.500 dollárért kelt el.
A Bolyai Alkotótábor keretében két tárlatnyitóra is sor kerül. Előbb pénteken este 7-től a várban mutatják be a marosvásárhelyi Fekete Zsolt Megismételt pillanatok című vándorkiállítását, majd szombaton délután 6-tól, a Színház-téren az idei rendezvény résztvevőinek a munkáit tekinthetik meg a járókelők.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!