2009. január 25., 22:252009. január 25., 22:25
Bogdán László beszélgetésük elején mindenekelőtt arról vallott, hogy – hatvanegy éves létére – idegenül érzi magát Sepsiszentgyörgyön, ahol született, és ahol élete legjavát leélte, de ahol már szinte senkit nem ismer. „A könyvtáram, ami leginkább odaköt” – vallotta az író.
Aztán sorra terítékre kerültek az irodalmi alteregók, mindenekelőtt Ricardo Reis portugál költő, akit eredetileg a szintén portugál Fernando Pessoa teremtett meg. „Az első imaginárius alakom Bembere volt. Tulajdonképpen Ágosoton Hugó nevezett el így. Mikor beültünk a bukaresti Berlin étterembe, mindig megkérdeztem, hogy: Bem bere? Hát persze, hogy söröztünk. Így lettem Bembere” – mesélte az író. Majd többen: Ágoston Hugó, Csíki László, Bájer László, Szilágyi Domokos, Lázár László éveken keresztül közösen írta a Bembere Richárd Alfonz világutazó utazásai szárazon és vízen című hőskölteményt.
Többek között egy igen érdekes kultúrtörténeti mozzanatot is felelevenített Bogdán. „Tizenkilenc éves koromban írtam az első prózaversemet, Halotti beszéd címen, és elküldtem az Igaz Szónak. Miközben engem elvittek katonának, Székely János egy felháborodott hangú pamfletet tett közzé a lapban, és ebben az én versemet névtelenül leközölte. Akkoriban jelent meg Sükösd Mihály szerkesztésében az Üvöltés című antológia, a beatnemzedék verseit tartalmazta. Én is abban a stílusban írtam a prózaverset. Székely Jánosnak nem tetszettek a beatversek, és az én költeményemet elrettentő példaként közölte, úgy emlegetett, mint egy jobb sorsra érdemes sepsiszentgyörgyi költőt. Majd Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Sütő András, Gáll Ernő és mások megvédtek. Nagy vita lett belőle” – mesélte Bogdán László.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.