2009. január 25., 22:252009. január 25., 22:25
Bogdán László beszélgetésük elején mindenekelőtt arról vallott, hogy – hatvanegy éves létére – idegenül érzi magát Sepsiszentgyörgyön, ahol született, és ahol élete legjavát leélte, de ahol már szinte senkit nem ismer. „A könyvtáram, ami leginkább odaköt” – vallotta az író.
Aztán sorra terítékre kerültek az irodalmi alteregók, mindenekelőtt Ricardo Reis portugál költő, akit eredetileg a szintén portugál Fernando Pessoa teremtett meg. „Az első imaginárius alakom Bembere volt. Tulajdonképpen Ágosoton Hugó nevezett el így. Mikor beültünk a bukaresti Berlin étterembe, mindig megkérdeztem, hogy: Bem bere? Hát persze, hogy söröztünk. Így lettem Bembere” – mesélte az író. Majd többen: Ágoston Hugó, Csíki László, Bájer László, Szilágyi Domokos, Lázár László éveken keresztül közösen írta a Bembere Richárd Alfonz világutazó utazásai szárazon és vízen című hőskölteményt.
Többek között egy igen érdekes kultúrtörténeti mozzanatot is felelevenített Bogdán. „Tizenkilenc éves koromban írtam az első prózaversemet, Halotti beszéd címen, és elküldtem az Igaz Szónak. Miközben engem elvittek katonának, Székely János egy felháborodott hangú pamfletet tett közzé a lapban, és ebben az én versemet névtelenül leközölte. Akkoriban jelent meg Sükösd Mihály szerkesztésében az Üvöltés című antológia, a beatnemzedék verseit tartalmazta. Én is abban a stílusban írtam a prózaverset. Székely Jánosnak nem tetszettek a beatversek, és az én költeményemet elrettentő példaként közölte, úgy emlegetett, mint egy jobb sorsra érdemes sepsiszentgyörgyi költőt. Majd Szilágyi Domokos, Szőcs Kálmán, Sütő András, Gáll Ernő és mások megvédtek. Nagy vita lett belőle” – mesélte Bogdán László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok