2012. február 24., 09:012012. február 24., 09:01
A születésnapon az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeum kertjében és a felsőcsernátoni református templom előtt tisztelegtek a tudós, irodalomtörténész emléke előtt, akinek életét és munkásságát a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola tanulói elevenítették fel. Az éves rendezvénysorozatot a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár koordinálja, az intézmény névadójának tiszteletére csütörtökön Kultúra és társadalom kapcsolata és kihívásai – Bod Péter három évszázada címmel szerveztek műhelytalálkozót, amelyen részt vettek a Bod Péter nevét viselő intézmények, szervezetek képviselői.
A résztvevők több témakörben közelítették meg Bod Péter szellemiségét, azt vizsgálták, mennyire került be az életmű a köztudatba, valamint azt is, hogy napjainkban követhető-e Bod Péter példája, aki irodalom és egyháztörténettel foglalkozott, Erdély etnikumainak történetét vizsgálta, aforizmákba foglalta az életről, az emberről szóló meglátásait, ugyanakkor lelkészként, egyházi főemberként is szolgált. A találkozón részt vett Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész, akinek a korábban románul már megjelent, a történetíró Bod Péterről szóló nagymonográfiáját is kiadják majd az emlékév keretében.
Ugyancsak a Bod Péter-emlékév részeként a Bod Péter Megyei Könyvtár idén 180 éves Gábor Áron Termében átadták a Könyvkaland háromszéki olvasás-népszerűsítő vetélkedő győztes diákcsapatainak a díjakat. A csütörtöki díjátadó ünnepségen többek között részt vett Kelemen Hunor művelődési miniszter és Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete.
Kelemen Hunor kifejtette: Erdélyben, a Székelyföldön a múlt ápolása az identitás megerősítését jelenti, az ezeréves múlt során olyan elődök alkottak maradandót, mint Bod Péter, aki szoros kapcsolatban állt az európai kultúrával, miközben lokálpatriótaként a közösséget építette, és aki olyan gyűjteményt hagyott az utókorra, amely önmagában is méltóvá tette arra, hogy egy könyvtár a nevét viselje. „Többszáz diák kapcsolódott be az olvasásnépszerűsítő vetélkedőbe, ez azt jelenti, Erdélyben az írott szónak, a könyvnek van becsülete” – szögezte le Kelemen Hunor.
Füzes Oszkár ünnepi köszöntőjében megfogalmazta: úgy alakult a magyar történelem, hogy sokszor a magyar kultúra, a felvilágosodás, a tudomány folytonosságát Erdély és a Székelyföld biztosította, amikor Magyarország nevében Bod Péter előtt tiszteleg, akkor Erdély és a Székelyföld előtt is fejet hajt. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: szerinte a jelen levő gyerekeket nem a tartalmas beszédek, inkább a fagylalt érdekli, ezért Antal Árpád polgármesterrel minden magyarországi kirándulást nyert diáknak adnak ezer forintot fagyira. A Bod Péter-emlékév több háromszéki településen, de Gyulafehérváron, Magyarigenben, Marosvásárhelyen és Budapesten is folytatódik.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.