
Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-főrendezője, aki a Román Színházi Szövetség (Uniter) legjobb rendezőnek járó elismerését kapta a társulat Hamlet című produkciójáért fontosnak tartja, hogy mára természetessé vált az erdélyi magyar szakma elismerése. Bár az előadások versenyeztethetőségében nem hisz, sajnálja, hogy a szerinte kiváló teljesítményt nyújtó színészeit végül nem jutalmazták.
2014. május 05., 16:102014. május 05., 16:10
– Mit jelent önnek és az erdélyi magyar színjátszásnak az a díjözön, ami a marosvásárhelyi Uniter-gálán zúdult a szakmára?
– Annak örülök a leginkább, hogy mostanra természetessé vált, hogy évről évre az erdélyi magyar színjátszás ott lehet a jelöltek és a győztesek között. Évekkel ezelőtt, amikor először került fel a nevem a jelöltlistára, még nagyon meglepődtem. Most már el kell ismernem, hogy a román színházi szakma olyan tárgyilagossággal közelít a kérdéshez, amit más területen lehetetlen tapasztalni.
– Az ön által színpadra állított Hamlettel két fontos díjat söpörtek be – a rendezői és a díszletervezői munkáért járót. A produkciójuk ugyanakkor esélyes volt a legjobb előadásnak járó díjra is, ezt viszont a kolozsvári magyar színház nyerte el, holott általában a rendezői díj társul az előadásnak járó elismeréssel. Csalódott?
– Nyílván imponált, hogy a nagydíjra is esélyesek voltunk, de már fordult elő, hogy öt jelöléssel vágtunk neki a gálának, de végül egyetlen díjat sem vihettünk haza. Viszont ez benne van a pakliban, sőt mondhatnám, természetes dolog. Még nem láttam sem a kolozsváriak Viktorját, sem a kategória harmadik jelöltjét, a nagyszebeniek és a budapesti Maladype Színház koprodukciójaként született Mester és Margarita című előadását, így véleményt sem nyilváníthatok.
Amúgy én nem hiszek abban, hogy valami abszolút a legjobb. Mint ahogy abban sem hiszek, hogy egyik előadást a másikkal lehet versenyeztetni, és a kérdést objektíven megválaszolni. Az, hogy valamelyik társulatról azt állítsák, hogy az év legjobbja volt, szerintem túlzás is, és nem is hangzik jól. A seregszemlékben hiszek, de a versenyekben nem. Egyébként nem tartom sem jónak, sem természetesnek az előadások díjazását. És mindezt nem azért mondom, mert nem a Hamlet vitte el a fődíjat.
– Mennyi esélyt adott magának egy ilyen erős mezőnyben, a Kolozsváron dolgozó Silviu Purcărete és a Nagyszebenben rendező Balázs Zoltán mellett?
– Előadásunkat személyesnek, egyszerűnek, tömörnek és erősnek érzem. Nagyon jó a színészek teljesítménye, rendkívül izgalmas a téma. Reménykedtem, hogy a két díjra jelölt szereplő, Mátray László és Pálffy Tibor, valamint Bartha József marosvásárhelyi díszlettervező révén nyerünk. Nagyon sajnálom, hogy színészeinknek nem adatott meg, hogy nyerjenek, Mátray esetében ez a második alkalom, amikor ott van az első három között, Pálffyt most terjesztették fel először. Gratulálok Bartha Jocó képzőművész barátomnak, akivel lassacskán harminc éve dolgozom. Az, hogy én is ott legyek a nyertesek között, számomra teljesen másodlagos kérdésnek számított.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!