
Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgató-főrendezője, aki a Román Színházi Szövetség (Uniter) legjobb rendezőnek járó elismerését kapta a társulat Hamlet című produkciójáért fontosnak tartja, hogy mára természetessé vált az erdélyi magyar szakma elismerése. Bár az előadások versenyeztethetőségében nem hisz, sajnálja, hogy a szerinte kiváló teljesítményt nyújtó színészeit végül nem jutalmazták.
2014. május 05., 16:102014. május 05., 16:10
– Mit jelent önnek és az erdélyi magyar színjátszásnak az a díjözön, ami a marosvásárhelyi Uniter-gálán zúdult a szakmára?
– Annak örülök a leginkább, hogy mostanra természetessé vált, hogy évről évre az erdélyi magyar színjátszás ott lehet a jelöltek és a győztesek között. Évekkel ezelőtt, amikor először került fel a nevem a jelöltlistára, még nagyon meglepődtem. Most már el kell ismernem, hogy a román színházi szakma olyan tárgyilagossággal közelít a kérdéshez, amit más területen lehetetlen tapasztalni.
– Az ön által színpadra állított Hamlettel két fontos díjat söpörtek be – a rendezői és a díszletervezői munkáért járót. A produkciójuk ugyanakkor esélyes volt a legjobb előadásnak járó díjra is, ezt viszont a kolozsvári magyar színház nyerte el, holott általában a rendezői díj társul az előadásnak járó elismeréssel. Csalódott?
– Nyílván imponált, hogy a nagydíjra is esélyesek voltunk, de már fordult elő, hogy öt jelöléssel vágtunk neki a gálának, de végül egyetlen díjat sem vihettünk haza. Viszont ez benne van a pakliban, sőt mondhatnám, természetes dolog. Még nem láttam sem a kolozsváriak Viktorját, sem a kategória harmadik jelöltjét, a nagyszebeniek és a budapesti Maladype Színház koprodukciójaként született Mester és Margarita című előadását, így véleményt sem nyilváníthatok.
Amúgy én nem hiszek abban, hogy valami abszolút a legjobb. Mint ahogy abban sem hiszek, hogy egyik előadást a másikkal lehet versenyeztetni, és a kérdést objektíven megválaszolni. Az, hogy valamelyik társulatról azt állítsák, hogy az év legjobbja volt, szerintem túlzás is, és nem is hangzik jól. A seregszemlékben hiszek, de a versenyekben nem. Egyébként nem tartom sem jónak, sem természetesnek az előadások díjazását. És mindezt nem azért mondom, mert nem a Hamlet vitte el a fődíjat.
– Mennyi esélyt adott magának egy ilyen erős mezőnyben, a Kolozsváron dolgozó Silviu Purcărete és a Nagyszebenben rendező Balázs Zoltán mellett?
– Előadásunkat személyesnek, egyszerűnek, tömörnek és erősnek érzem. Nagyon jó a színészek teljesítménye, rendkívül izgalmas a téma. Reménykedtem, hogy a két díjra jelölt szereplő, Mátray László és Pálffy Tibor, valamint Bartha József marosvásárhelyi díszlettervező révén nyerünk. Nagyon sajnálom, hogy színészeinknek nem adatott meg, hogy nyerjenek, Mátray esetében ez a második alkalom, amikor ott van az első három között, Pálffyt most terjesztették fel először. Gratulálok Bartha Jocó képzőművész barátomnak, akivel lassacskán harminc éve dolgozom. Az, hogy én is ott legyek a nyertesek között, számomra teljesen másodlagos kérdésnek számított.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!