
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) egyszerre családias és nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, az ünneplők felidézik az elmúlt két évtized számos emlékezetes pillanatát, nem csak díjakat és köteteket felsorolva, hanem betekintés engedve a kortárs erdélyi irodalmi élet sokak előtt rejtett berkeibe is.
2022. június 03., 10:402022. június 03., 10:40
2022. június 03., 10:432022. június 03., 10:43
A rendezvénynek a kolozsvári Bulgakov Kávéház ad otthont, amely – mint a tagok visszaemlékezései és anekdotái is megerősítik – a kortárs erdélyi irodalom fontos színhelye volt.
A csütörtöki megnyitón a kortárs erdélyi próza és líra apraja-nagyja összegyűlt. Felvezetőjében Karácsonyi Zsolt, a szervezet jelenlegi elnöke felidézte: a születésnapi események sora tulajdonképpen már februárban elkezdődött és egész évben tartani fog, ám ez a mostani alkalom egy gálajellegű rendezvény. Az est az elmúlt húsz év eseményeinek, felolvasóestjeinek, találkozóinak plakátjait felvonultató kiállítás megnyitójával indult, Szentes Zágon alkotásait szemlélhették meg az érdeklődők.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Mărcuţiu-Rácz Dóra kiemelte: az első tíz évet fiatalos lendület, kísérletező szellem jellemezte, ami a plakátokon is visszaköszön néha olyan ábrázolások, megoldások formájában, amelyeket ma már nem vállalna mindenki fel, míg a második évtizedre a nagykorúsodás a jellemző, az írószervezetnek stabil identitása, elkötelezett tervei lettek, és ez a plakátokon is meglátszik a határozott vonalvezetésben.
Demeter Zsuzsa statisztika szerűen sorolta fel a két évtized során Méhes György-díjjal kitüntettek sorát, feltéve a kérdést, mit is jelent ma, illetve mit jelent majd az utókornak ez a díj, illetve a díjazott alkotók. A négy különböző generációt képviselői a kérdés kapcsán kiemelték, hogy az E-MIL nagyszerű lehetőség mind arra, hogy a magányban alkotók szólhassanak a „közönséghez”, mind arra, hogy a generációk tudjanak egymáshoz szólni.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Egyed Emese hozzátette, hogy fontos kiemelni a kérdés kapcsán azt is, hogy Kolozsvár, a kolozsvári irodalmi élet nagyon sokat köszönhet azoknak a személyes és intézményes kapcsolatoknak, amelyek az E-MIL révén, az E-MIL által alakultak ki.
Az elmélkedő társalgást ünnepi beszédek követték. Elsőként Mile Lajos főkonzul szólalt fel, nem csak diplomata, hanem a irodalomtörténészi minőségében is, olyan problematikus, a szakma által sokat vitatott kérdést boncolgatva, hogy létezik-e erdélyi magyar irodalom, arra a konklúzióra jutva, hogy igenis létezik. A sort Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke folytatta kiemelve, hogy egy irodalmárszervezetet sohasem könnyű vezetni, hiszen „sok kicsi hübriszt kell összetartani”. Erős Kinga az E-MIL múltjából sok anekdotikus epizódot is felidézett, szeretet és tiszteletteljes beszédébe humort is csempészve. A köszöntők között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke szólalt fel utolsóként, aki nem csak a múltat idézte fel, hanem az egyre nehezebb körülmények – háború, pandémia, válság – ellenére is kifejezte hitét a jövőben.
Felidézte, hogy Fodor Sándor első elnökként gyakran bölcsen elmondta, hogy az E-MIL nem valaki, valakik ellen, hanem valamiért jött létre, és az évek alatt a bölcsesség mellé kitartást és jó szervezés is kellett, hogy a szervezet ma húsz éves születésnapját ünnepelhesse.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az ünnepi beszédek végén Karácsonyi Zsolt oklevelekkel és kedves szavakkal, nosztalgiázással hálálta meg azok munkáját, akik tettek és a mai napig tesznek az E-MIL-ért. Oklevelet kapott mindenki, aki valamilyen formában segítette az E-MIL-t, a Bulgakov Kávéháztól a szervezet könyvelőjén át a támogatókig.
Az est utolsó hivatalos programpontja – a fogadás előtt – az Elnökök társalkodása volt, melynek során Balázs Imre József beszélgetett László Noémivel, Márkus-Barbarossa Jánossal, Karácsonyi Zsolttal és Király Zoltánnal.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
szóljon hozzá!